A vs.hu Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász segítségével kielemezte az 5 pontot:
1. A háziorvosok helyzetének rendezése
Mivel a beteg először a háziorvoshoz fordul fontos, hogy ez a szint hatékonyan működjön és, ha komoly a probléma, hamar kiszűrjék, de ha egy egyszerű gyógyszerrel is megoldható, akkor a betegnek ne keljen feleslegesen szakrendelőbe mennie. A háziorvosok feladatköreit már az alapellátásról szóló törvény tavalyi módosítása tágabb kontextusba helyezte. Idén ezt akarják a gyakorlatban is megvalósítani. A háziorvosok ma nem írhatnak fel drágább gyógyszereket, ezzel is spórolni akar az állam. Ezt a jogosultságot most ismét visszaadnák nekik.
Égető probléma a háziorvoshiány is. A háziorvosok hiányát első lépésben azzal is lehet enyhíteni, ha több feladatot bíznak az asszisztensekre, ápolónőkre. A jövőben ők gyakrabban beadhatnak injekciót, vagy felírhatnak recepteket. Létezik olyan elképzelés is, hogy a kórházi ápolók legálisan szerezhetnének mellékjövedelmet az otthoni szakápolási rendszerben.
2. Kerüljenek kancellárok a kórházak élére
Ahogy az egyetemek gazdasági működését kancellárok felügyelik, a kórházakban is kinevezett biztosokra bízzák majd ezt a feladatot, de egyelőre még a szerepük sem tisztázott. Térségenként 6-8 kórháznak lenne egy kancellárja, nekik is az állami pénzek felett kell őrködniük. De ha a pénzügyi feltételek nem változnak, a kórházi adósság folyamatos újratermelődését ők sem tudnák megakadályozni. Az ugyanis a legtöbb esetben nem a kórházi menedzsmentek hibás vagy felelőtlen döntései miatt keletkezik, hanem az ellátás alulfinanszírozottsága miatt. A kórházi biztosok várhatóan a kórházi szerkezet átalakításában is szerepet kapnak. Ha felmérik a megyében vagy régióban működő kórházak közötti párhozamosságokat, hiányokat, fontos szerepük lehet a szervezet racionalizálásában. Ez néhány kórháznak előnyös lehet, mások számára viszont leépítést hozhat. Ha a kórházi biztosok erős felhatalmazást kapnak, az súlyosan lefokozza a kórházak gazdasági vezetését, és sértheti az intézmények autonómiáját.
3. Új kórház és ügyeleti rendszer a fővárosban
Rogán Antal tavaly február 5-én jelentette be, hogy új kórházat építenek Budán. Az máig sem tudható, hogy pontosan hol. Március 31-ig kerül a kormány elé az Egészséges Budapestért Program, amelyben már benne lesz a helyszín. Ezután készül el a megvalósíthatósági tanulmány október végéig, és talán az év végére írhatják ki a tervpályázatot. Felmerült a Szent János vagy a Szent Margit kórház fejlesztése is, de arról is voltak hírek, hogy a Déli pályaudvar helyén lesz az új kórház.
Fontosabb kérdés a fővárosi ügyeleti rendszer újraszervezése. Szükség van egy észak-pesti, egy dél-pesti és egy budai kórházra, amely az év 365 napján 0–24 óráig képes fogadni betegeket. A Semmelweis-terv korábban erre a feladatra északon a Honvédkórházat, Dél-Pesten a Semmelweis Egyetem bázisát, Budán pedig a Szent János Kórházat és a hozzá csatlakozó Kútvölgyi Klinikai Tömböt jelölte ki.
4. A kórházi minimumfeltételek újragondolása
A kórházi minimumfeltételekről szóló rendelet ma azt írja elő, hány és milyen végzettségű szakorvos, szakápoló, mennyi eszköz szükséges egy-egy kórházi osztály működtetéséhez. Ezeket a minimumfeltételeket a legtöbb kórház a gyakorlatban nem tudja teljesíteni. Azt mérnék fel, hány és milyen szakorvos, asszisztens, eszköz van az egyes kórházakban. Ennek eredménye alapján adnának aztán engedélyt a kórházaknak arra, milyen ellátást végezhetnek, és milyet nem. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár azt sem zárta ki, hogy a hiányszakmák képviselői “turnéznának” a kórházak között, hogy ne a betegnek kelljen utaznia utánuk.
5. A gyógyító és az ápoló osztályok szétválasztása
Évtizedek óta megoldatlan problémája a hazai kórházaknak, hogy sok belgyógyászati vagy pszichiátriai osztály ágyain nem gyógyító tevékenység folyik, csak idős vagy krónikus betegeket ápolnak. A tervek szerint június 30-ig megteszik az első lépést. Ahol ezek az elfekvők egy kórház területén külön tömbben vannak, azok finanszírozását átadják a szociális ágazatnak. Ez körülbelül 3-4 ezer ágyat jelenthet. A többi kórháznak fél éve lenne arra, hogy a nem gyógyító osztályokat leválassza.Az ápolási osztályok fenntartási költsége alacsonyabb. Ezekbe kevesebb orvos kell, miután a feladatok nagy részét a szakápolók el tudják látni.
Ami az 5 pontból kimaradt:
Sinkó Eszter szerint egy jó egészségügyi reformhoz valóban nem kell több öt pontnál, de az egészségügy néhány égető problémáját ez nem fogja megoldani. Az egyik ilyen az orvosok és a nővérek külföldre vándorlása. A másik pedig, hogy továbbra is nagyon alacsony a magyar orvosok és egészségügyi dolgozók fizetése. A Rezidensek és Szakorvosok Szövetsége szerint először a szakdolgozók és a kórházi alkalmazottak fizetését kellene 50 százalékkal megemelni. Ezután a már gyakorló szakorvosok fizetését kellene a fiatal szakorvosok már megemelt béréhez igazítani.