A hang megváltozását, rekedtséget több minden okozhatja a hangszálak túlerőltetésétől a dohányzáson át bizonyos betegségekig.
“Torok- vagy gégegyulladás esetén gyakori a rekedtség, ez a légúti betegségek egyik tünete is lehet. A fertőzés leküzdésével rendszerint rendeződik a hangszalagok állapota is, ám nem ritka, hogy a rekedtség akár még hetekig is eltart” – magyarázza dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa.
Aggodalomra ad viszont okot, ha a rekedtség a betegség elmúlását követően megmarad, hetek alatt sem javul, illetve ha a hang változása, a rekedtség önmagában, látszólag minden ok nélkül jelentkezik. A rekedtség ilyen esetben egy nagyon fontos tünet, amit komolyan kell venni, mert jelezhet akár daganatos elváltozást is a torokban. A kockázat különösen a dohányosok körében magas, ám a dohányfüst belélegzése önmagában is idővel a hang mélyüléséhez, rekedtséghez, gyakori köhögéshez vezet. Dr. Holpert szerint a dohányosok körében háromszor magasabb a kockázata, hogy valamilyen probléma jelentkezik a hangszalagokon. Az elváltozás lehet jóindulatú is: gyakori a hangszalagpolip kialakulása, ami azonban műtéti kezelést igényel.
Bizonyos rossz szokások – például kevés folyadék fogyasztása –, a túl száraz levegő vagy a helytelen beszédtechnika, a hangszalagok túlerőltetése is eredményezhet állandó rekedtséget. De lehet ilyen következménye a légúti allergiának, a pajzsmirigy-problémáknak, a refluxnak, de még a sokízületi gyulladásnak is.
A szakorvos szerint panasz esetén forduljunk orvoshoz, különösen ha elhúzódó rekedtséget tapasztalunk. Emellett nagyon fontos a megfelelő beszédtechnika. “Ha estére rendszeresen berekedünk, vagy napközben sokat köszörüljük a torkunkat, az nem jó jel. Ilyenkor érdemes beszédtanár segítségét kérni a helyes, a hangszalagok számára sem megerőltető hanghasználat elsajátításához.”
Forrás: www.fulorrgegekozpont.hu