A szegény parasztok többsége szinte soha nem megy orvoshoz, de az utóbbi időben egyre többen jelentkeztek vesebántalmakra jellemző panaszokkal. A térség fő megélhetési forrását az agrárium adja; a helyiek jó része a kókuszpálma-ültetvényeken, a kesudió- és rizsföldeken dolgozik. A rejtélyes betegség nemcsak Indiában ütötte fel a fejét, Srí Lanka rizsföldjeiről, Közép-Amerika, főként Mexikó cukornád-ültetvényeiről és az egyiptomi szántókról is hasonló hírek érkeznek.
A rejtélyes kór olyan embereknél alakul ki, akiknél a két legfontosabb hajlamosító tényező egyikét sem találják: nincs magas vérnyomásuk, és nem cukorbetegek, ráadásul még csak nem is idősek. Míg a veseelégtelenség az indiai városokban az idősek problémája, a déli agrárvidékeken a betegek többsége 30 és 50 éves kor között van. Sok panaszmentes embernél mérnek magas kreatininszintet, és az ultrahangkészülékek is összezsugorodott veséket mutatnak – írja a Science.
Bár az indiai kormány egymás után telepíti a dialízisállomásokat a déli tartományban, a többségnek a diagnózis a halálos ítélettel egyenlő. Ezért sokan már el sem mennek a szűrésekre.
Mi lehet a rejtélyes vesebetegség oka?
- Indiában vizsgálják az ivóvíz magas toxintartalmát, a pult alul árult fájdalomcsillapítók és növényvédő szerek is gyanúsak, de a vizsgálatok eredményeire még sokat kell várni.
- A Harvard egyetem vesekutatója, Ajay Singh kimutatta a rovarirtó szerek maradványait az érintett indiai települések ivóvizében, de azt nem állítja, hogy egyértelmű az összefüggés a vegyszerek és a vesebetegségek között.
- Közép-Amerika vidéki területein szinte népbetegségként tekintenek már a vesebajra; ott úgy vélik, az egész napos forróság és a kiszáradás teszi tönkre a munkások szerveit.