Hogyan ismerkedtél meg az úszásnak ezzel a speciális formájával?
A szüleim szerették volna, ha a két testvéremmel együtt én is megtanulok úszni, ezért írattak be minket a Debreceni Búvárklubba, egész kisgyerek voltam még ekkor. Hamar megtanultam mind a négy úszásnemet, gyorsan vízbiztos lettem. Egyre többet jártam edzésre, és láttam, hogy a versenyzők uszonnyal úsznak. Ez hihetetlenül megfogott, mert még sosem láttam ilyet előtte: úgy úsztak, mint a delfinek, ezt én is mindenképpen ki akartam próbálni. 7 éves voltam ekkor, és hamar kiderült, hogy nemcsak lelkesedésem, hanem tehetségem is van ehhez a sporthoz, be is vettek a versenyzői csapatba. Én pedig nem bántam meg, hogy uszonyos- és búvárúszásra váltottam, mert elég hamar nagyon jó eredményeket sikerült elérnem benne.
Az élsport mellett a tanulást sem hanyagolod el. Hogy fér bele minden fontos dolog egy napodba?
Biológia szakos vagyok a Debreceni Egyetemen. Reggel 6-kor kezdődik az első edzésem, ez általában 7-ig, fél 8-ig tart – tavasszal és nyáron, a versenyszezonban inkább a hosszabb edzések jellemzőek. Edzés után, ha van órám az egyetemen – általában van –, akkor órára megyek, így napközben az egyetemen vagyok, jelen tudok lenni az órákon, figyelni is tudok, és a gyakorlati órákra is be tudok járni. Ebéd után tartok egy félórás pihenőt, majd jön a délutáni edzés. Van, hogy 2-kor kezdünk egy kondiedzéssel, majd 3-tól ismét az úszásé a főszerep, ilyenkor 5-ig vagy 6-ig is a medencében vagyunk. Ez attól függően változik, hogy éppen milyen versenyre készülünk.
Ezek szerint nem egyedül edzel, kik a társaid?
A Debreceni Búvárklubban készülök, szuper csapatunk van: jelenleg két tehetséges junior válogatott lány, a húgom, Flóra, és Kosina Gergő felnőtt válogatott az edzőtársaim. A trénerünk, Kókai Dávid – aki egyben a párom is – vezeti a felkészülésünket. Nagyon jó szakember, mindenben ő segít a csapatnak, remekül ért a sporthoz és a sportolókhoz is. Ahogy már említettem, a húgommal együtt edzünk, ő is jó eredményeket ér el, világbajnoki és Európa-bajnoki érmei is vannak. A gimnázium alatt ugyan kihagyott két évet, de hiányzott neki a sport, így visszatért és most újra versenyez. A csapatunk egyébként nagyon erős, a felnőtt 4×100 és 4×200 méteres váltó országos csúcsait is megjavítottuk már közösen annak ellenére, hogy ketten még csak juniorok.
Az edzések és a tanulás mellett mire jut még időd?
Szerencsére a családomra elég időm van, és a magánélettel sincs probléma, mert Dávid nemcsak az edzőm, hanem egyben a párom is, régóta együtt vagyunk, együtt is élünk. A barátaimmal is sokszor tudok találkozni, de leginkább nyáron és ősszel, a versenyszezon vége után van erre időm. A tavaszi és nyár eleji időszakban kevesebb a szabadidőm, ilyenkor inkább a felkészülésre koncentrálok, és a családdal töltődöm fel. A barátok ennyi év után megértik, hogy ilyenkor rájuk kevesebb időm jut, és nem érek rá mindig, de később be tudjuk pótolni az elmaradt közös programokat. Egyébként nagyon szeretetek filmeket, sorozatokat nézni, olvasni, internetezni. És nagyon szeretek marcipánból tortákat csinálni, de mostanában erre egyáltalán nincs időm, sajnos már elég régen sütöttem utoljára.
Hogy viszonyul a családod a sportoláshoz?
Nagyon büszkék rám, mindig mindenben támogatnak. Sajnos a nem olimpiai sportágak hátránya, hogy még mindig ők a legnagyobb támogatóim – vagyis még mindig a családomra kell támaszkodnom, hogy versenyezni tudjak. De ez összességében számukra nem probléma, mindig szurkolnak nekem, és örülnek, ha egy-egy címet megszerzek. És akkor is mellettem állnak, támogatnak, vigasztalnak, ha valami nem úgy sikerül, ahogyan szeretném. Apukám majdnem minden versenyemre elkísér, a húgommal pedig együtt edzünk, így kölcsönösen tudjuk egymást támogatni.
Világbajnoki címek, világcsúcsok is vannak már az eredménylistádon. Mi motivál még tovább?
A nagy álmom a világjátékok aranyérmének megszerzése. Ez a verseny a nem olimpiai sportágak “olimpiája”, de hasonlóan 4 évente tartják, és 2017-ben Lengyelországban lesz majd. Az én versenyszámomat most rendezik meg először, és nagyon vágyom az aranyéremre. Emellett évről évre szeretnék jobbat úszni a korábbi eredményeimnél, és fontos célom, hogy a sikereimmel népszerűsíteni tudjam a sportágat Magyarországon. Szeretném, ha az emberek tudnának róla, hogy az úszásnak létezik egy ilyen változata is, ami nagyon látványos és izgalmas.
Van terved, hogy meddig szeretnéd űzni az uszonyosúszást?
Nem gondolom azt, hogy 30 éves korom után is erről fog szólni az életem, a világjátékokig biztosan szeretnék úszni, vannak céljaim, utána 1-2 év még biztosan bele fog férni az életembe. Nem csak azért, mert ha sikerül a világjátékokon jól szerepelni, akkor tudom népszerűsíteni, ismertebbé tenni a sportot, de szeretnék fürödni a népszerűségben, ha lehet. (Nevet.)
Utána pedig eldöntöm majd, hogyan tovább. Mindenképpen szeretnék kapcsolatban maradni a sportággal, és biztos vagyok benne, hogy fogok továbbra is sportolni, csak már nem versenyszerűen. Inkább népszerűsítő tevékenységben gondolkodom, hogy mindenképp a sportág közelében tudjak maradni.
Senánszky Petra, egy szemtelenül fiatal, 22 éves lány egy különleges sportban, uszonyos- és búvárúszásban remekel, sorra javítja a világcsúcsokat, és nyeri a világbajnoki címeket. Ha pedig több szabadideje lenne, több marcipántortát sütne.
Kövesd Senánszky Petrát a Facebookon!