Roberto Gonzalez még a vietnami háborúban sérült meg súlyosan – egész életére lebénult. 1974-ben a San Antonió-i kórház első páciensei között volt, ahová azóta is visszajárt vizsgálatokra. Mikor veséje és mája működése elkezdett leállni, az utolsó napjait is ebben a kórházban töltötte.
Nem meglepő hát, hogy szinte családtagként kezelték a férfit, és mikor az utolsó kívánság kérdése merült fel, gondolkozás nélkül teljesítették a férfi kérését. Mivel ő és családja egész életükben lovakat tenyésztettek, a férfi azt kérte, hadd láthassa utoljára két szeretett lovát, Ringót és Sugart. A lovak több mint 200 kilométert utaztak az utolsó találkozás miatt. A haldokló férfi felesége elmesélte, hogy férje hosszú ideje először nyitotta ki a szemét, mikor a kórházból az ággyal együtt kitolták a bejárat elé, hogy láthassa a lovakat.
Forrás: Fox