Amíg egy mindennapi tevékenység során egy perc alatt átlagosan 20-at pislog az ember, addig ez a szám a monitort bambulva akár 7-re is lecsökkenhet. A pislogás azért fontos, hogy a szemünket nedvesen és frissen tartsuk. Ha ez nem történik meg, kiszáradhat.
Ahogyan a pislogás hiányára, úgy a szemszárazságra sem figyelünk fel először. A szemszárazság káros hatása általában akkor tudatosul, amikor az egy idő után valamilyen kellemetlen tünettel párosul. Ha a monitor előtti munka miatt ég, szúr, viszket az ember szeme és esetleg pirosodik is, akkor válik egyértelművé, hogy szemszárazságról beszélünk. Ráadásul erre a klimatizált irodák csak rátesznek egy lapáttal, hiszen az ottani levegő még jobban szárítja a szemet.
Jó a műkönny
Ha szeretnénk elkerülni a szemszárazságot, tehetünk a szemükért és a látásukért. A legfontosabb: figyeljünk oda arra, hogy eleget pislogjunk. Ha ez nem segít, használhatunk műkönnyet. Vannak olyan készítmények, amelyek kímélőek és nem tartalmaznak tartósítószert. Ha úgy érezzük, a szemünknek szüksége van a felfrissülésre, cseppentsünk ezekből.
A monitor előtt ülve általában hosszú ideig a képernyőre koncentrálunk, a szemünket pedig nagy igénybevételnek tesszük ki észrevétlenül. A legjobb ilyenkor, ha minden órában szünetet tartunk és tudatosan felállunk a gép elől legalább 10 percre. Ha kimegyünk a szabadba, még többet segítünk magunkon, mert ott a fényviszonyok egészen más igénybevételnek teszik ki a szemünket. A maradék időben pedig legalább 10 percenként oldalra kell fordulnunk és a távolba fókuszálni – ezzel is megtornáztatva a szemet.
Azért, hogy a monitor melletti munka közben megkönnyítsük a szemünk dolgát, meg kell találnunk a megfelelő fényviszonyokat és az ideális távolságot. Lényeges, hogy a helyiségben ne legyen túl sötét vagy túl világos sem. Az sem mindegy, milyen messziről és szögből nézzük a monitort. A kutatások azt bizonyítják, hogy az a legjobb, ha 50-60 centire van a képernyő a szemünktől és vagy egyenesen vagy esetleg kicsit lefelé fókuszálva nézzük.
Mentés