Mi a méhnyak?
A méh alsó, elkeskenyedő, hüvelybe vezető része. A méhnyak a hüvelyt köti össze a méhtesttel, egy átjáró, ami fontos szerepet tölt be a fertőzések megelőzésében és a terhesség során. Tulajdonképpen a méhnyak tartja bent a fejlődő magzatot, a szülés közben pedig kitágul, lehetőséget adva ezzel egy új élet kezdetéhez. A méhnyak olyan váladékot termel, ami a baktériumok és vírusok számára megnehezíti a méhbe való bejutást. Olyasmi tehát a méhed számára, mint egy erős várfal, ami védelmezi a benne lévőket, és elriasztja a nem kívánt betolakodókat. Állapotát pedig igen sok dolog befolyásolja, többek között a korod, a menstruációs ciklusod és az, hogy adtál-e már életet.
Hogyan alakul ki a méhnyakrák?
Ha a méhnyak sejtjei – nem tudni, milyen okból – szabálytalan osztódásba kezdenek, akkor alakulhat ki ez a kórkép. Az esetek csaknem mindegyikében az úgynevezett humán papilloma vírus (HPV) okozza az elváltozást, de a dolog ennél komplikáltabb. Maga a vírus jelenléte nem jelenti azt, hogy az érintett mindenképpen megbetegszik, sőt a szexuálisan aktív emberek nyolcvan százaléka élete során átesik a fertőzésen, csak az immunrendszere legyőzi. (A vírus a férfiakban is jelen lehet, de náluk sokkal ritkább esetben okoz problémát.)
Engem is érinthet?
Amennyiben nő vagy, igen. Fokozza azonban a méhnyakrák esélyét, ha ikerterhességed volt, ha szájon át szedhető fogamzásgátló tablettát szedtél, ha védekezés nélküli éltél szexuális életet vagy ha a szexuális partnereidet sűrűn váltogatod. Komoly kockázatot jelent ezeken felül a túlsúly, a dohányzás, a tizenéves korban megkezdett szexuális élet, a legyengült immunrendszer és az életkor: a legtöbb méhnyakrákot 25-40 év közötti nőknél diagnosztizálják. Érdemes még tisztában lenned a felmenőid érintettségével, mert ha előfordult már a családban ez a betegség, az szintén fokozza a kockázatot.
Hogyan ismerhetem fel?
A betegség legnagyobb veszélye, hogy nagyon nehezen lehet kiszűrni korai stádiumban. Van azonban pár olyan apró, de jelentős tünet, melyekre érdemes odafigyelni. Ha úgy érzed, “valami megváltozott odalent”, minél előbb keresd fel a nőgyógyászodat! Ha abnormális vérzést, a megszokottól eltérő hüvelyi váladékot, medencekörnyéki fájdalmat vagy a szexuális együttlét során valami szokatlan, fájdalmas érzést tapasztalsz, az sok más probléma mellett a méhnyakrák előjele is lehet. De nem csak a méhet és környékét érintő tünetek utalhatnak a betegségre. Fogyás, kimerültség, lábfájdalom, lábdagadás szintén kapcsolatban állhat a méhnyakrákkal.
Mit tehetek ellene?
A korai stádiumban felfedezett betegség túlélési aránya igen biztató, ezért még ha semmilyen tünetet sem észlelsz magadon, akkor is érdemes évente szűrésre menni. Létezik a méhnyakrák elsődleges okozója, a HPV vírus szűrésére szolgáló teszt, mely kimutatja, hogy megtalálható-e a szervezetedben a vírus. Ettől nem kell megijedni, a HPV vírus jelenléte nem egyenlő a méhnyakrákkal! A vírus elleni védőoltás szintén lehetséges útja a megelőzésnek, mivel a szűrés hetven százalékban jelent védelmet, oltással ez tovább növelhető. A vakcina beadása tizenkét-tizenhárom éves kor, a szexuális élet megkezdése előtt a leghatásosabb, de egy ideje már felnőtt, érett nőknek is ajánlják. A szűrés és az oltás együttesen biztosítja a megfelelő védelmet.
Kihez fordulhatok?
A méhnyakrák-szűrést 2009 óta már a védőnők egy része is elvégezheti, tehát nem kell hogy kórházba menj akkor sem, ha a lakhelyeden nincs nőgyógyász szakrendelés. A nőgyógyász vagy a védőnő elvégez egy ún. cytológiai vizsgálatot, ami a méhszájról vett kenet vizsgálatát jelenti. A vizsgálat nem fájdalmas, és viszonylag gyorsan megvan. Ha a betegség beigazolódik, akkor sincs vége a világnak. Műtéti beavatkozással a legtöbb esetben sikerül eltávolítani a daganatokat, érintett szöveteket. A műtét után, illetve nem műthető betegeknél legtöbbször szükség van kemoterápiára és sugárkezelésre. A korai szakaszban felismert és megfelelő kezeléssel ellátott méhnyakrák túlélési arányai körülbelül hetven százalékosak – vagyis a betegek nagy része meggyógyul.
A legfontosabb a prevenció! A rendszeres szűréssel jó eséllyel megelőzhető a betegség. Ha pedig érintett vagy, ne félj! Tájékozódj, keress fel a témával foglalkozó alapítványt! Ilyen oldalakon sok információt és kapcsolati lehetőséget találsz közös beszélgetésekre, információszerzésre. Ne félj kérdezni akár az orvosodtól, akár túlélőktől, érintettektől! A sok információ és adat között segíthet tisztán látni egy hozzáértő. “Egy pihe nem repít az égig, de sok toll szárnyakat ad!”