Súlyos hibák, amiket az egészséged ellen elkövethetsz

nlc | 2017. Május 25.
Nincs rendben, ha nem mozogsz, nincs rendben, ha zabálsz, és erre még egy lapáttal rátehetsz: ha nem jársz orvoshoz. Elmondjuk, hogy mik azok a szűrővizsgálatok, amiket felnőttkorban bizonyos időközönként el kell végeztetned ahhoz, hogy minél tovább megőrizd az egészségedet.

A szűrővizsgálatok fontosságáról hosszú regényeket lehetne írni, de ebben a pillanatban elégedjünk meg annyival, hogy amikor a tested öregszik, kénytelen vagy elmenni egy-egy vizsgálatra, sőt ahogy múlnak az évek, egyre gyakoribb időközönként. Na persze, nekem nincs semmi bajom – mondja a legtöbb ember, és lehet, hogy szerencsés esetben ez igaz is, mindenesetre túl sok olyan betegség van, ami a kezdeti időszakában semmilyen észrevehető tünetet nem produkál, viszont nehéz visszafordítani, amikor már az ajtón kopogtat – ilyen például a 2-es típusú diabétesz, ami Magyarországon lassan népbetegség, mivel alsó hangon 800 ezren szenvednek vele.  

Hazánkban a várható átlagéletkor alacsonyabb az Európai Unió átlagjához képest, értsd: nálunk 76, az unióban 80,9 esztendő. Ha be szeretnénk érni őket, általában véve két dolgon kell változtatnunk: az életmódunkon és a szűrővizsgálatokhoz való hozzáállásunkon, azaz nem akkor kell orvoshoz fordulni, amikor panaszunk van, hanem azért kell odamennünk, mert nem akarjuk, hogy panaszaink legyenek.

Vegyük például a rákos megbetegedés okozta halálozások számát, ebben éllovasok vagyunk Európában: Magyarországon 100 ezer emberre vetítve 1,5-szer annyian halnak meg rákban, mint az unióban általában. A számok igen beszédesek: nálunk 2013-ban 100 ezer főre 352 halálozás jutott rákbetegség miatt, míg az unióban csak 265 volt ugyanez a mutató. Ugyancsak vezetjük Európában a korai halálozás rangsorát, azaz nálunk van a legtöbb elvesztett aktív életév: míg itthon 100 ezer főre vetítve 411 ember hal meg 65 éves kora előtt, addig az uniós átlag 201 fő.
Jelen írásunkban összeszedtünk néhány olyan szűrővizsgálatot, melyek közt olyan is lesz, ami például még abban a stádiumban szűrhet ki rákos daganatot, amikor a rák még biztosan gyógyítható. De a legegyszerűbbel kezdjük: 

Laborvizsgálat

Azaz vér- és vizeletvizsgálat. 35 éves kor felett évente ajánlott, mivel kimutatja, ha például a cukor- vagy a koleszterinszinted eltér a normálistól. A magas cukor- és koleszterinszint a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának a melegágya, de ha idejében észreveszik, akkor egy erősebb életmódváltással, illetve minimális gyógyszeres beavatkozással rendbe hozható az érték, és kordában tartható az állapot. 

Méhnyakrák szűrés

21 éves kor felett kétévente érdemes elmenni HPV szűrésre, kivéve ha valaki már fiatalabban aktív szexuális életet él, mert ez esetben előbb el kell kezdeni. Harminc felett változik a szűrések gyakorisága, abban az esetben elég három évente menni, ha előtte három teszt negatív eredményt mutatott. 

A HPV a leggyakoribb nemi úton terjedő fertőzés a világon. A vírusnak több mint 100 típusa ismeretes, ezek közül számos “csak” genitális szemölcsöket okoz, mások viszont méhnyakrákot. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a rákban elhunyt nők között a második legtöbb méhnyakrákban hal meg, a betegség évente majd 300 ezer életet követel. 

A daganatok.hu írása szerint pozitív HPV-lelettel, de egyéb szervi elváltozások nélkül a műtét vagy egyéb beavatkozás indokolatlan, a HPV-pozitív lelet mindössze annyit jelent, hogy figyelj jobban magadra, és a leletet követően maximum 6-12 hónapon belül jelentkezz újra szűrésre.

Rövidebben 1.0: Javallott még a bőrvizsgálat (azaz a bőrrák, a melanoma kiszűrése), az EKG, a szívultrahang, a fogászati vizsgálat és a BMI index mérése.
 

Mellvizsgálat és mammográfia

2004 és 2013 között a mellrák okozta halálozások jelentősen, összesen 10 százalékkel csökkentek hazánkban, ami azt jelenti, hogy a szűrésre fókuszáló kampányok hatással voltak, sőt talán az is közrejátszhat, hogy számos nagy sztár, például a Rém rendes családból ismert Chirstina Applegate is nyíltan beszélt a betegségéről, felhíva ezzel a figyelmet az emlőrák veszélyeire. 

A mellvizsgálat és a mammográfia 20 éves kor felett háromévente legalább egyszer szükséges, 40 felett viszont évente érdemes orvoshoz menni. A mellvizsgálatot az orvos kézzel végzi: a mellben duzzanatokat, csomókat keres, melyek esetleges mellrák gyanúra adhatnak okot. Ha időben kitapintható, a betegség és az is megelőzhető,  hogy drasztikus beavatkozással lehessen csak megmenteni a páciens életét. A mammográfián röntgensugárzással keresik az elváltozásokat.

Hüvelyi ultrahang

Pont, mint a mammográfiát, úgy 40 éves kor felett a hüvelyi ultrahang vizsgálatot is érdemes évente ismételni, mivel a következő elváltozásokat és betegségeket diagnosztizálhatják, vagy zárhatják ki vele: mióma, méhtestpolió, petefészekciszta és/vagy -daganat, illetve gyulladásos betegségek

Rövidebben 2.0: A férfiakat se hagyjuk ki a felsorolásból: a labor nekik is javasolt, 50 éves kor felett pedig a kolonoszkópia, azaz a béltükrözés. Ezzel kizárható a végbél- és a vastabélrák, vagy pont hogy időben észrevehető, és a végeredmény nem lesz halálos kimenetelű, sőt fel lehet épülni a betegségből. Negatív eredmény esetén elég 5 évente megismételni a vizsgálatot, de például ha találtak polipot (és le is csípték), akkor érdemes 2 évente elmenni. Ma már altatással is végzik, úgy nem okoz fájdalmat. Megjegyzés: nőknek ugyanúgy nem árt kolonoszkópiára menni, noha tény, hogy a bélrák a “férfiak rákja”, nők ritkábban szenvednek benne, vele. 
Férfiaknak fontos még a prosztataszűrés, ugyanis a prosztatarák a harmadik leggyakoribb daganat okozta halálok náluk.
 

Csontsűrűségmérés

Nagyjából úgy lenne normális, hogy megünnepled a negyedik ikszet, és bejelentkezel csontsűrűségmérésre, és ha nem tudsz arról, hogy a felmenőid közül bárki ebben szenvedett volna, akkor 55 éves korig elég még háromszor megismételni a vizsgálatot. Itt jön némi törés, érdemes átállni a kétévenkénti szűrésre.

csontsűrűség mérése fájdalommentes, nem tart tovább 10 percnél, a beutalót szakorvos adhatja.
csontritkulás kellemetlen betegség: idősebb korra a csontok mésztartalma csökken, ezáltal törékenyebbé válnak, azaz baleset során könnyebben roppannak el, szélsőséges esetben pedig a spontán törés sem kizárt. Az időben észlelt betegség gyógyszerrel és fizikoterápiás módszerrel kezelhető. 

Exit mobile version