„Katolikus családban nőttem fel abban a tudatban, hogy a szüzességem legalább olyan fontos, mint az, hogy meg legyek keresztelve. Ez volt az én kincsem, amit minden áron meg kellett óvnom – az elvesztése az egyik legszégyenletesebb dolog lett volna, ami csak történhetett velem” – kezdte a Good Housekeeping oldalra írt vallomását Lauren Meeks.
A fiatal feleség azt írja, komolyan vette szülei figyelmeztetését. „Tudom, nehéz ezt megérteni annak, aki nem vallásos családban nőtt fel, de én soha, egyetlen percre sem kérdőjeleztem meg a dolgot. Persze, hogy vártam a házasságig. Hogy is tehettem volna mást, amikor biztos voltam benne, hogy ha másképp cselekszem, azt egész életemben bánni fogom (legalábbis nekem ezt mondták.)”
Lauren azt mondja, nagyjából 15 éves volt, mikor szüleitől kapott egy tisztasággyűrűt. „Pontosan tudtam, hogy ők több évig együtt éltek, mielőtt összeházasodtak, mégse volt furcsa, hogy tőlem teljesen mást kérnek. Azt hittem, azoktól a hibáktól próbálnak így megóvni, amiket ők elkövettek.”
A fiatal nő azt mondja, ettől függetlenül randizgatott a főiskolai évei alatt, és már az első találkozásokkor elmondta választottjának, hogy az esküvőig még csókolózni sem hajlandó. Későbbi férjével majd egy évig randizott, mielőtt a fiú eljegyezte volna, ezt követően ott hónapig jártak jegyben az esküvő előtt. „Persze sokan aggódtak, hogy anélkül ugrom bele a házasságba, hogy teljesen megismertem volna a páromat, de őszintén szólva én sose aggódtam amiatt, hogy kiegészítjük-e egymást szexuálisan.”
Laurent az nyugtatta meg, hogy mindenki azt mondta neki, a szex mindenképpen csodálatos lesz, ha a házastársával éli majd át. Nem így lett. „Egyikünknek se volt tapasztalata, nekem még rendes felvilágosító óráim se voltak az iskolában” – panaszolja, majd hozzáteszi, hiába igyekezett megtudni a barátaitól és a szüleitől, mire számíthat a nászéjszakán, mindenki azzal rázta le őt, hogy majd megtudja, meg majd megy az magától.
„Nem ment. Néhány héttel azután, hogy hazatértünk a nászutunkról, vaginizmussal diagnosztizáltak. Egy betegséggel, ami a kismedencei izmok önkéntelen összehúzódását jelenti, és ami extrém fájdalmassá, vagyis gyakorlatilag lehetetlenné teszi a közösülést. A diagnózist követő hónapok életem legsötétebb hónapjai voltak.”
Lauren azt mondja, azóta több pszichológusnál és terapeutánál járt, így mostanra már számára is egyértelmű, hogy a betegséget és az ezt okozó lelki gátat egyértelműen a hiányzó felvilágosítás és az a hit okozta, hogy a házasság előtti szex rossz. Hozzáteszi, ha újrakezdhetné, ma is várna a házasságig, de ragaszkodna olyan beszélgetésekhez, ahol nyíltan beszélnek a szexuális együttlét és az intimitás jó oldaláról is ahelyett, hogy újra és újra azt kellene hallgatnia, hogy a szex rossz.