Szeretem az időseket, ez már gyerekkoromban is így volt, valószínűleg ehhez köze van anyai nagymamámnak, akivel rengeteg időt töltöttem, és felejthetetlen számomra minden mondata. Sokszor elvitt magával a barátnőihez, és sosem unatkoztunk. Mindig felnőttnek kezelt, sokat és komolyan beszélgetett velem, mindig volt rám ideje. Ha azt mondom, hogy rajongtam érte, akkor az még nagyon távol van a valóságtól… Sokat nevetett, mindent könnyedén vett, okos volt, és sosem engedte meg magának azt a luxust, hogy ápolatlanul lépjen utcára. Állítólag a szemem tőle örököltem, és erre mindig nagyon büszke leszek.
Nemrégiben találkoztam egy nénivel a buszon. Nem néni, egy idős hölgy volt. Mellettem ült, kérdezett valamit, aztán már abba sem hagytuk a beszélgetést egészen addig, amíg le nem szállt. Kiderült, hogy 83 éves – kapásból tíz évet letagadhatott volna –, sportosan öltözködött, edzőcipőben, nadrágban és dzsekiben volt. Elmesélte, hogy a férje 10 éve meghalt, azóta egyedül él, és nemrégiben megszületett az első dédunokája. Amikor találkoztunk, akkor éppen a barátnőjétől jött haza, de sietett nagyon, mert otthon várta a kiskutyája meg a rengeteg teendő. Sokat olvas, imád kertészkedni, és a dédunokájára is gyakran vigyáz, ahogy az unokáira is sokat vigyázott. Okos, művelt, vicces, energikus asszony volt, egy cseppnyi keserűség sem volt benne, élvezte az életet, pedig mondta, hogy néha sok mindene fáj, de ez hozzátartozik az öregkorhoz, mondta nevetve. Őszintén irigyeltem, hogy ilyen klasszul megvan egyedül, kevés hozzá foghatóan aktív és kiegyensúlyozott nyugdíjassal találkoztam eddig. Amikor leszállt, akkor arra gondoltam, hogy milyen szívesen beszélgetnék még vele tovább is…
Szóval, én valahogy így szeretnék élni és viselkedni, amikor öreg leszek. Egy kicsit emlékeztetett a nagymamámra is, főleg a derűje. Úgy gondolom, hogy ők mindketten harmóniában élnek/éltek saját magukkal, és azért viselik olyan jól és könnyedén a mindennapokat, mert van humoruk, és mernek élni, örülni.
- Remélem, sokat vigyázok majd az unokáimra, és ők ugyanúgy szeretnek majd velem lenni, mint én a saját nagymamámmal.
- Remélem, lesz erőm derűsnek lenni még akkor is, ha fájdalmaim vannak.
- Remélem, hogy nem leszek egyedül, legalább egy kiskutya vár majd farkcsóválva otthon.
- Remélem, hogy lesz programom, társaságom, barátnők, színház, kirándulások.
- Remélem, hogy nem a csekély nyugdíjam szabja majd meg a határaimat.
- Remélem, hogy öregkoromban is utazgatok majd.
- Remélem, hogy idős nőként is sportolok majd.
- Remélem, hogy mindig ápoltnak látnak majd a barátaim.
- Remélem, hogy megérem az öregkort!
Nyitókép: Thinkstock