Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint a munkahelyi stressz, és úgy általában a stressz egyáltalán nem káros egy bizonyos mértékig, hozzátartozik az emberek mindennapjaihoz.
„A stressz egy elkerülhetetlen dolog, és nem kell félni tőle. A stresszhelyzeteket nem lehet és nem is kell elkerülni, az elkerülés ugyanis védekezés, ami nem egy megoldási stratégia. Egy közepes stresszhelyzet még akár teljesítménynövelő is lehet, azonban a túlságosan magas stressz már szorongást okoz, ami káros. Hogy mi káros és mi nem, az függ a stressz erejétől, attól, hogy mennyi ideig van jelen a stressz, illetve, hogy találkoztunk-e életünk során már ilyen vagy hasonló helyzettel, és van-e stratégiánk arra, hogy hogyan is kezeljük.
A munkahelyi stressz egyfajta nyomásgyakorlásból ered. Ez olyankor hatalmasodik el, ha az irreális elvárásoknak már nem tudunk megfelelni, és nem merünk hibázni, illetve félünk attól, hogy hibázunk, és a lehetséges következmények is aggasztanak. Ha a jövőre vetítjük ki a félelmeinket, és arra gondolunk, hogy a hibánk kirúgáshoz vagy kiközösítéshez vezethet, akkor elkezdünk szorongani és ez bizony már káros.Vannak objektív stresszhelyzetek egy munkahelyen: ilyen, amikor fizikai munkát végez valaki, vagy monoton egyhangú munkát, vagy nem a szakmájának vagy a képzettségének megfelelő munkát. Ez mind egyfajta stressz. Nagyon fontos, hogyha az ember úgy ítéli meg, hogy ezzel nem boldogul, ha ez nem jó neki, akkor merjen változtatni, keressen új munkahelyet! Vannak szubjektív stresszek, például amikor egy új helyzetbe kerül valaki, és csak ő látja ezt a szituációt stresszesnek, mások pedig nem.
A stressznek testi és lelki tünetei egyaránt megjelenhetnek, ilyenek: az alvászavar, ingerlékenység, szorongás, depresszió, hangulatzavar, étvággyal kapcsolatos változások, fejfájás, gyomorfájás. Illetve kialakulhatnak pszichoszomatikus betegségek is, ilyen például a magas vérnyomás, aminek a kialakulása hosszabb idő alatt következik be.
A megoldás pedig az, hogy mozgósítsuk az erőforrásainkat ahhoz, hogy leküzdjük ezt a helyzetet, mert, ha nem sikerül megbirkóznunk vele, akkor úgy érezzük, hogy kudarcot vallottunk, és ekkor kezdünk el szorongani. Általában a munkahelyi stresszt hétköznapi praktikákkal is lehet orvosolni, legtöbbször az ilyen helyzeteket segít megoldani az, ha megbeszéljük a barátainkkal, az ismerőseinkkel, hogy ők hogyan küzdenek meg az ilyen szituációkkal illetve elolvasunk mindent a témában. Egy csomó dologgal lehet csökkenteni a bennünk felgyűlt feszültséget, de mindenkinek más jön be, mindenkinél más oldja a feszültséget. Ha a stressz semmilyen praktika hatására nem csökken, akkor persze érdemes felkeresni egy szakembert” – mondta el Makai Gábor pszichológus az NLCafénak.