A dél-kelet ázsiai bajau törzset gyakran nevezik tengeri nomádoknak is. Nem véletlenül, hiszen lételemük a víz: napjaik 60%-át víz alatt töltik, akár 70 métert úszva egy nap. A szabad tüdős merülés náluk nem sport, hanem természetes létforma, hiszen a halászathoz sem használnak nemhogy búvárfelszerelést, még szemüveget sem.
Már régóta foglalkoztatja a tudósokat, hogyan képesek a törzs tagjai ilyen hosszú időn – akár 13 percen át – szabad tüdővel a víz alatt maradni. Melissa Ilardo, a Cambdrige Egyetem kutatója hónapokat töltött Indonéziában, hogy rájöjjön a titkukra.
Mikor a víz alá bukunk, a pulzusunk lelassul, az ereink összehúzódnak. A lépünk viszont éberebb, mint valaha: ez a szervünk segít energiát megtakarítani, ha oxigén híján vagyunk. Ilardo kutatásaiból kiderült, hogy a bajau népcsoport tagjai egy genetikai mutáció miatt 50%-kal nagyobb léppel rendelkeznek, mint az átlagos szárazföldi emberek – ez teszi lehetővé, hogy akár 60 méterrel a vízfelszín alá merüljenek.