Évente akár négyszázezer madár szenved áramütést középfeszültségű oszlopokon. A legtöbbjük egyből elpusztul, sok madár viszont egész életére nyomorékká válik. Lehoczky Krisztián, a Mályi Természetvédelmi Egyesület elnöke szerdán egy áramütést szenvedett egerészölyvvel kereste fel az ELMŰ-ÉMÁSZ irodáját, hogy a madarat átadja további gondozásra.
A portán furán pislogtak rá, némi telefonálgatás után a cég kommunikációs munkatársa azt ajánlotta, hogy vigye a sérült madarat a Mályi Madármentő Állomásra, ahol majd gondoskodnak róla. Miután Krisztián elmondta, hogy ő a Mályi Természetvédelmi Egyesület elnöke, és egyben a Mályi Madármentő állomás vezetője is, sikerült személyesen is találkoznia a kommunikációs munkatárssal.
Természetesen a madármentő állomás elnöke nem akarta otthagyni a sérült madarat az áramszolgáltatónál, csak azt akarta megmutatni, hogy milyen sors vár egy áramütést szenvedett madárra. „Igazából a látogatásunk oka az volt, hogy ne csak egy éves jelentésben lévő statisztikai számadattal szembesüljenek, hanem lássák a számadat mögött tehetetlenül pislogó, érző lényt. Más egy számadatot elolvasni (200 000-300 000-400 000 madár/év), és más látni egy ártatlan élőlényt, aki örök életére nyomorék marad” – írja Facebook-posztjában Lehoczky Krisztián.
Miután szóba került, hogy a cég a sérült ölyv mindennemű orvosi és ápolási költségét fedezni szeretné, az elnök kijelentette:
„Nem ezért jöttünk, nem pénzt akarunk! 1 Ft-ot soha nem fogunk elfogadni az ÉMÁSZ-tól azért, hogy megmentsünk egy vagy száz vagy ezer madarat. Se 1 forintra, se 10 000 000 Ft-ra nincs ilyen formában szükségünk. E madár a többi 400 000 madarat képviseli, akik minden évben nyomorékká vállnak vagy elpusztulnak a szolgáltatók vezetékein. Azokat a gólyafiókákat képviseli, akik első kirepülésük alkalmával elégnek a középfeszültségű oszlopokon, akár a teljes fészekalj is egyszerre, azokat az ölyveket, baglyokat, szalakótákat, sasokat, vércséket képviseli, akik ugyancsak elégnek vagy megsérülnek a középfeszültségű oszlopokon.
Szeretnénk, ha nemcsak az ÉMÁSZ, hanem az összes szolgáltató kicsit komolyabban venné azt, hogy 10-17 milliárd forintnyi védett és fokozottan védett állat pusztul el a szolgáltatók vezetékein. Több százezer ember várja türelmetlenül, hogy komolyabb előrelépés történjen az áramütések kapcsán. Az áramszolgáltatók tudatában vannak, hogy ez a probléma létezik, most már csak cselekedni kell.”
Korábban az ELMŰ-ÉMÁSZ a Bükki Nemzeti Parkkal összefogásban a „Kék vércse life” 2006–2009, a Kerecsen LIFE 2006–2010, a Bükk-alja KEOP 2011, a Kerecsen LIFE+ 2012–2014, 2015-ben a Heves-Borsod KEOP-pályázatokat kivitelezte, ami összesen 14 500 oszlop szigetelését jelentette.
Bár a szolgáltatónál tett látogatásakor Lehoczky Krisztiánnak nem sikerült döntéshozóval találkoznia, ígéretet kapott arra, hogy a témában írt levelére és kérdéseire az ELMŰ-ÉMÁSZ kommunikációs és szabályozásmenedzsment-igazgatója személyesen fog válaszolni. A levelet április 30-án elküldték, választ még nem kaptak.