Mindent az inzulinrezisztenciáról

nlc | 2018. Szeptember 21.
A legtöbben nem tudják, hogy a panaszaik hátterében szénhidrát-anyagcsere betegség lehet, ezért hosszú éveken át szenvednek többek között súlyproblémától, emésztési gondoktól, rossz közérzettől vagy éppen a meddőség keseríti meg az életüket. Te mit tudsz az inzulinrezisztenciáról?

Sajnos manapság is igen gyakori, hogy hosszú évek kellenek ahhoz, hogy kiderüljön, inzulinrzisztancia áll az olyan panaszok hátterében, amelyek gyakran megnehezítik az emberek életét. Rossz közérzet, gyengeség, emésztési panaszok, súlyproblémák, erős szőrnövekedés, pattanások, menstruációs zavarok, meddőség – néhány tünet azok közül, amelyekkel kénytelenek együtt élni a szénhidrát-anyagcsere betegség elszenvedői. Mindaddig, amíg az orvosok nem kezdik el kezelni a problémát, kilátástalannak tűnik az érintettek helyzete, ám ha a szakemberek felismerik a betegséget, az kordában tartható, a tünetek pedig enyhíthetőek. Az azonban fontos, hogy időben kezdődjön az életmódváltás és a kezelés, a szövődmények megelőzése végett.

A megnövekedett inzulinszint elhízáshoz vezethet, emelkedett vérnyomást és koleszterinszintet hozhat, és sajnos cukorbetegség is kialakulhat miatta. Az inzulinrezisztencia hatására ugyanis megromolhat a vércukorszint szabályozása, állandósulhat a vércukorszint emelkedése – így lecsaphat a cukorbetegség is. A frissen felfedezett kettes típusú cukorbetegek esetében pedig minden második embernél megjelennek már a szövődmények is.

Hozzájárulhatnak az inzulinrezisztencia kialakulásához:

Az inzulinrezisztencia már gyermekkorban is kialakulhat, számos beteg sajnos már csak a szövődmények tünetei miatt jelentkezik az orvosánál. Az átlagemberek nem gondolnak a betegségre a tünetek kapcsán (rossz közérzet, gyengeség, emésztési panaszok, súlyproblémák, erős szőrnövekedés, pattanások, menstruációs zavarok, meddőség), csak a genetika pedig önmagában nem hozható összegfüggésbe a betegség kialakulásával. Ha zavar van a szénhidrát-anyagcsere működésében, egyes szervek felveszik a cukrot, vannak, amelyek nem. Azért termelődik több inzulin a hasnyálmirigyben, mert a test nem tud mit kezdeni a helyzettel és a több inzulinnal próbálja rávenni önmagát arra, hogy minden szervbe eljuttassa a cukrot. Ilyenkor beszélhetünk inzulinrezisztenciáról, amely hosszú távon akár az egyes szervek kóros működéséhez is vezethet. Másképpen mondva az inzulinrezisztencia olyan anyagcserezavar, amikor a test arra törekszik, hogy egyensúlyban tartsa a vércukorszintet, ezért több inzulint juttat a vérkeringésbe.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a helyes életmóddal, megfelelő étkezési szokásokkal, diétával, rendszeres mozgással az állapot kezelhető.

Kapcsolódó

Exit mobile version