Az egészség megőrzésének (kínaiul 养生 – yang sheng – szó szerinti fordításban az élet/egészség táplálása, kultiválása) könyvtárnyi szakirodalma van a hagyományos kínai orvosláson belül. A tudományterület részletesen tárgyalja, mikor mit kell, szabad, ajánlott és tilos enni, inni; mennyit és mikor kell mozogni és pihenni, mikor és milyen zenét érdemes hallgatni, mikor kell kalligráfiával foglalkozni és verset írni ahhoz, hogy százötven évig éljünk.
Mivel ezeknek a szabályoknak a maradéktalan betartása még a leghíresebb, minden lehetséges állami szinten kitüntetett HKO orvosoknak sem mindig sikerül (ráadásul olyan unalmas hétköznapokat eredményez, amihez képest a legmasszívabb mádhjamaka buddhizmus is egzisztencialista hullámvasút), a százötvenes álomhatár helyett a 80-90+ szokott sikerülni. Az sem olyan rossz.
Aki látott már nyolcvanéves bácsikat és néniket átkelni bármely kínai város egyik főútján (ami valójában 2×4 sávos autópálya), a nem gyalogátkelő helyen átszlalomozni csúcsforgalomban, annak van némi fogalma arról, hogy mire képes ebben a korban az, aki odafigyel 孙思邈 (Sun Si Miao) és 华佗 (Hua Tuo) Doktor Urak tanításaira. Általában az utolsó éveit sem azzal tölti, hogy hajigálja magába a vízhajtó – vérnyomás- és koleszterincsökkentő tablettakombót.
Nyáron sok a yang és kevés a yin, lehet nyugodtan szaladgálni
A nyár a kínai holdnaptár szerint három hónapig tart: május 5-én, 6-án, vagy 7-én kezdődik a nyárkezdetnek fordítható 立夏 (li xia)-val, és hat alszakaszra, vagy „kis évszakra” oszlik. Jelenleg nyárközép (夏至 –xia zhi) van, ami a napforduló utáni heteket jelenti, amíg be nem köszönt a kisebb, majd a nagyobb nyári hőség időszaka.
Ebben az időszakban a nappalok hosszabbak, az éjszakák pedig rövidebbek, ráadásul a HKO-ban yang jellegűnek, tehát aktív(abb)nak kategorizált funkciók (és nem: energiák!) is túlsúlyban vannak. Nyugodtan lehet később feküdni és korábban kelni. Nyáron a kevesebb alvás sem jelent problémát, viszont aki teheti, ebéd után egy húszperces, hűvös helyen megejtett szundival pótolja a kevesebb éjszakai alvást, és készüljön rá a délutánra-estére. A Sárga Császár könyve szerint a nyár a kiteljesedés, a burjánzás, az aktivitás ideje, amikor minél többet kell szabadban lenni, mozogni, aktívan a külvilág felé fordulni, szilajkodni, jönni-menni. „Ne kerüljük a napot” – szól a jó tanács, de ez persze nem azt jelenti, hogy ész nélkül süttessük magunkat, amíg le nem esik a bőrünk, hanem az imént már említett fokozottan aktív, kifelé forduló zsezsgést. A nap és árnyék, a forró és hűvös egyensúlyát próbáljuk tartani, a legforróbb déli órákat próbáljuk meg nem napon tölteni.
Hideget mértékkel, zsírosat pláne
A hagyományos kínai dietetika három nyári vezérelve: tápláljuk a yangot, tisztítsuk a nyári hőséget, óvjuk a szívet.
A yang táplálása ez esetben annyit tesz, hogy ha egy mód van rá, akkor ne nulla Celsius-fok közeli állapotban fogyasszunk mindent, még akkor sem, ha az esik jól. A hagyományos kínai orvoslásban a túlzottan hideg és a nyers ételek hosszú távon még nyáron is ártanak az emésztésnek. Ha valakinek gyengébb az emésztőrendszere, a túl sok hideg és nyers étel hasmenést, bélkorgást, hascsikarást okozhat.
Ahogyan a 16. sz. végi, Ming kori egészségmegőrző klasszikus, a Nyolc diskurzus az életvezetés művészetéről mondja:
„Nyáron a szív erejének teljében van, a vese visszahúzódik. Noha nagy a hőség, nem szabad hideg tésztát vagy jeges mézes vizet enni, sem hideg rizskását, mert ha a gyomor hideget kap, az hasmenéshez vezet.”
Tehát annak ellenére érdemes meleg, vagy legalábbis langyos ételeket enni, hogy első (és második) pillanatban nem tűnik nagyon értelmes vagy kellemes dolognak. Az italokkal ugyanez a helyzet, óvakodni kell a túl hideg folyadéktól, és ha esetleg még nem sikerült magunkévá tenni a kínai életvezetés és egészségmegőrzés egyik ökölszabályát („minél több forró vizet inni!”), szobahőmérséklet alá akkor se hűtsük a vizet. De persze ezt úgyse fogja senki megfogadni.
(Érdemes itt egy gyors zárójel erejéig megjegyezni, hogy a hagyományos kínai orvoslás számol az emberek között meglévő fizikai, habituális és egyéb különbségekkel, és ennek megfelelően teszi meg a különböző életvezetési javaslatait. Tehát például – nagyon leegyszerűsítve a dolgot – aki fázós, keze-lába gyakran hideg, annak mindig egy fokkal jobban kell vigyáznia a hideg ételekkel és italokkal, mint annak, aki meg a meleget bírja rosszul.)
Kerüljük a zsíros, nehéz vagy túl fűszeres ételeket, együnk több könnyű fogást, lehetőleg párolva és nagyon enyhén ízesítve (nyáron a 清淡 qing dan azaz„tiszta és egyszerű” ételkészítési mód a javasolt. Sokkal több párolt vagy pirított zöldség és gabona, sokkal kevesebb rántott hús sült krumplival.)
Uborka és mentás zöld tea – ideális hűsítő menü
A nyári hőség tisztulását hűsítő jellegű ételekkel és italokkal szokás végezni. Ilyenek a nyers uborka (aki volt már nyáron Kínában, az láthatta, hogy kis túlzással nyáron mindenkinél van 3-4 kígyóuborka, amit nagy örömmel harapdálnak, ha úgy adódik), a keserűdinnye vagy más néven balzsamkörte, a különböző itthon is kapható dinnyék, a citrom, a narancs és a kivi. Húsok közül a kacsahús az ajánlott. De amikor húsfogyasztásról beszélünk, sosem szabad elfelejteni, hogy a kínaiak hagyományosan elég kevés húst esznek. Tehát nem arról van szó, hogy be kell tolni négy kacsacombot a negyven fokban, utána meg nyöszörögni, hogy mekkora barmok ezek a kínaiak, nem is jó nyáron a kacsa.
A zöld tea, bizonyos wu long teák és a sheng pu er teák is hűtő jellegűek, csak úgy, mint a teaként is fogyasztott gyógynövények közül a menta és az orvosi krizantém.
Mire vigyázzunk?
Evidens, hogy nyáron a folyadékpótlásra kell nagy hangsúlyt fektetni, ebben a hagyományos kínai orvoslás a „többször kevesebbet, lassabban” elvét vallja, tehát inkább egy-egy pohárral igyunk, de gyakrabban, mint egy bajor sörfesztiválról hozott literes korsóból, de ritkán. A hűtéssel a következő a helyzet: a legyező nemcsak a legkíméletesebb módja a test hűtésének, de nagyon hatékony is (és, hát, ne is tagadjuk, iszonyat jól néz ki egy szépen megmunkált, fél négyzetméteres darab, amire gondos kezek Mao Elnök Úr arcképét festették tussal). A ventilátor szintén jó megoldás lehet, a légkondival viszont módjával. Elvileg ellenjavallt, mert túlságosan megzavarja a test önszabályozó folyamatait, és egyfelől sokkal rosszabbul fogjuk bírni a meleget, mint légkondi nélkül, másfelől elősegítheti a megfázásos tünetek felerősödését. Ha mindenképpen szeretnénk légkondizni, próbáljuk meg nem 18 Celsius fokra beállítani (ahogy, egyébként, a Népi Kína összes létező metróján van beállítva).
A cikk ismeretterjesztés céljából készült, semmilyen formában nem minősül orvosi tanácsadásnak. Ha a hagyományos kínai orvoslással, egészségmegőrzéssel kapcsolatosan kérdése van, kérjük, forduljon hozzánk a kinaiorvos@nlc.hu mailcímen.
(A szerző hagyományos kínai gyógyász és akupunktőr, a Heilongjiangi Hagyományos Kínai Orvosi Egyetemen szerzett diplomát Akupunktúra és Hagyományos kínai manuálterápia szakon, továbbá a Nankingi Hagyományos Kínai Orvosi Egyetem ösztöndíjasaként egy év posztgraduális képzésben vett részt.)