Egy új kutatás szerint azoknak, akik gyermekkorukban sok negatív tapasztalatot szereztek, felnőttként jobban vonakodnak majd attól, hogy új dolgokat próbáljanak ki. A Psychological and Cognitive Sciences című folyóiratban megjelent új tanulmány szerzőzi azt vizsgálták, hogy a negatív történések a gyermekkorban (pl. a bántalmazás bármilyen formája, az elhanyagolás, traumatikus családi események, történések), azok felnőttként nagyobb valószínűséggel mutatnak bizonyos kognitív hiányosságokat, különösen a döntéshozatal területén.
Alexander Lloyd, a Londoni Egyetem kutatója és csapata egy videojátékot hívott segítségül, hogy kiderítse, pontosan milyen hatással vannak a gyermekkori traumák ránk. “A résztvevőknek almát kellett gyűjteniük a fákról. Minél tovább maradtak az adott fánál, annál kevesebb almát tudtak szedni, elmehettek egy másik fához, ahol ismét sok gyümölcs várta őket. Ennek a feladatnak a segítségével ki tudtuk számítani, hogy mennyit nyomnak a latban a közelmúltbeli visszajelzések a régebbi visszajelzésekkel szemben.” Mint kiderült, azok, akiknek traumatikus volt a gyermekkora, sok kevésbé voltak hajlandóak újabb fákat felkeresni, ami annak a jele, hogy a jutalom számukra kevésbé volt motiváló erő.
Fotó: Pixabay
“Úgy gondoljuk, hogy eredményeink összefüggésben lehetnek a jutalmak feldolgozásáért felelős agyi régiók fejlődésével, mivel korábbi kutatások azt találták, hogy a kedvezőtlen gyermekkori élményeket átélt egyéneknél a jutalmakra reagálva kisebb mértékű neurális aktivitás figyelhető meg, mint az ilyen élményekkel nem rendelkező egyéneknél”
– mondja Lloyd, aki a következőket tanácsolja a szakembereknek és hozzátartozóknak, ismerősöknek: mivel a negatív gyermekkori élményeket átélt személyek kevésbé hajlamosak új lehetőségeket felfedezni, hasznos lehet a velük dolgozó szakemberek számára, ha megértik, hogy a kedvezőtlen élményekhez társulhat az új dolgok kipróbálásától való vonakodás, és mivel hajlamosak a jutalmazó visszajelzéseket is alulértékelni, ezért segíteni kell nekik abban, hogy ezeket felismerjék, a helyükön kezeljék.
(via Psychology Today)