Nagyon sok rossz szülésélménnyel találkozhatunk, aminek természetesen számos oka lehet: ide tartozhatnak például a kórházi körülmények, továbbá a felkészületlenségből fakadó sokk is erősítheti ezeket a negatív tapasztalatokat. Sok nőtől hallottam már, hogy szinte csak negatív tapasztalatokkal távozott a kórházból, mivel úgy érzik, senki nem készítette fel őket a rájuk váró fájdalomra, a gátvédelemre, az oxitocinra, netán arra, hogy pelusban fognak távozni a kórházból. Magáról a szülésről, illetve a terhesség anatómiai mivoltáról számos publikációval, könyvvel, illetve cikkel találkozhatunk, azonban olyan tartalmak már nehezebben fellelhetőek, ahol kendőzetlenül beszélnek a szüléssel járó nehézségekről, illetve arról, hogyan is éli meg ezt valójában egy nő.
Jansik Cynthia Aisha két gyönyörű kislány anyukája, az Anyafalva applikáció alapítója, továbbá szakképzett dúla és szoptatássegítő. Az Anyafalva egy olyan kismama applikáció, ahol a felhasználók egy több mint 40 szakértő által összeállított kisokost olvashatnak. A kisokosban számos témával találkozhatnak, köztük a hüvelyi szüléssel, császármetszéssel, szoptatással, babaápolással, illetve különböző szülésélményeket is olvashatnak.
Jansik Cynthia Aisha
Aisha korábban egészségügyi marketinges volt, évekig dolgozott különböző orvosokkal, így nem állt távol tőle a medikális szemlélet. Aztán teherbe esett első kislányával. Akkoriban a kismamáknak még volt lehetőségük orvost, illetve szülésznőt választani, hiszen nem volt érvényben az ügyeletes rendszer (ami azt jelenti, hogy az éppen aktuális ügyeletes orvos, illetve szülésznő látja el a vajúdó kismamát). Aisha boldog és szép szülésélménnyel távozott a kórházból, annak ellenére is, hogy elmondása alapján ez akár egy kevesebb beavatkozással tarkított, illetve sokkal természetesebb szülés is lehetett volna.
Akkor jöttem rá, pontosabban a gyermekágyi időszakban, amikor a szoptatás is rám özönlött, hogy Jézusom, egyáltalán nem is érdekel senkit, amit egészségügyi marketingesként kommunikáltam. Rájöttem, hogy nem ez érdekli az embereket. Ekkor jött a gondolat, hogy kéne egy olyan felület, amiben több témát is le tudok fedni, ekkor kezdtem el ez Anyafalva Instagramját szerkeszteni
– árulta el.
Az első várandósságánál, ahogy sokan mások is, ő is nagy hangsúlyt fektetett a szülés anatómiai tanulmányozására. Jól ismerte a gátmetszés folyamatát, hány centiméteres a vágás, hány öltés van hátra, illetve azt is, hogy milyen szakasznál jár a folyamat. Természetesen ez is fontos, azonban rá kellett jönnie, hogy nem ez fogja hozzásegíteni a komplikációmentes szüléshez.
„Ezekre felkészültem, ám amikor ott álltam a gátmetszésemmel, akkor mindegy volt, hogy éppen melyik szakaszban tart a folyamat. Az érdekelt, hogyan fog elmúlni a fájdalom, továbbá miként tudom elkerülni, hogy hasonló történjen a jövőben. Ezután kezdtem el ebből a szemszögből gondolkodni a témáról. A prevencióban nagyon erősen hiszek és a második szülésemnek már így is indultam neki, ami végül sikertörténet lett. Minden zökkenőmentes, illetve beavatkozásoktól mentes volt” – mesélte.
Aisha második terhessége alatt magánellátásba járt ahhoz az orvoshoz, akinél az első gyermeke is született. Az első szülésből fakadó komplikációk miatt természetesen volt benne félelem, így ez idő alatt már teljesen másképpen készült fel a nagy napra.
Második gyermeke születésénél már az ügyeleti rendszer volt érvényben, így ennek tudatában természetesen ő is nagyon izgult, hogy egy szimpatikus orvos kezeibe kerüljön, illetve komfortos körülmények között hozhassa világra a kisbabáját. Szerencsére pozitív élményekkel tért haza, hiszen a kórházban nagyon segítőkészek és kedvesek voltak. Sajnos túlnyomó többségben a negatív szülésélmények kerülnek előtérbe, így Aisha szerint ez a leendő kismamákra is nagy nyomást helyez.
Nagyon sok olyan otthonszülésről hallok, ahol az anyuka csak azért döntött így, mert félt bemenni a kórházba. Ebben az esetben már nem fogja ugyanazt az élményt átélni. Az otthonszülést azoknak a kismamáknak kellene választania, akik azért döntenek emellett az opció mellett, mivel tényleg ebben a szellemiségben gondolkodnak. Persze vannak kivételek, de amikor valaki nem az otthonszülés vágya miatt dönt így, hanem azért, mert retteg attól, hogy majd elmetszik a gátját, vagy nem kérdezik meg, az nem szerencsés
-mondta.
Véleménye szerint a rossz szülésélmény elkerülésének a legjobb módja, ha megfelelően felkészülünk, hiszen ennél biztosabb módszer nem létezik.
A prevencióhoz szükséges, hogy megtanuljuk, mik is pontosan a jogaink a szülés során, illetve melyik beavatkozásnál mondhatjuk azt, hogy: köszönöm, nem kérem. Természetesen fontos, hogy bízzunk a minket kezelő orvosban, azonban minden kismamának lehetősége kell, hogy legyen elmondani a preferenciáit – hangsúlyozta.
Mit is csinál a dúla és a szoptatássegítő?
Az applikáció alapítója időközben egy dúla-, illetve egy szoptatássegítő tanfolyamot is elvégzett. A dúlák végigkísérik a szüléseket, azonban sokkal inkább a lelki vonatkozásban segítenek a kismamáknak, mintsem egészségügyi aspektusból.
A dúlát nem úgy kell elképzelni, hogy egy fura nő, batikolt szoknyában, muskotályzsálya füstben táncol a szülőszobán. Sokkal inkább abban segítenek, hogy könnyebbé tegyék a kismama számára a vajúdást testi, illetve lelki támogatással, továbbá különböző szüléskönnyítő pozíciókban és praktikákban is tudnak segíteni
– árulta el.
Az, hogy a dúlák végül végigkísérik-e a kismamákat a szülés folyamatán, változó, hiszen ezt több tényező is befolyásolja. A legtöbb kórházban például nem is engedélyezik a szülőszobában tartózkodásukat, az is változó, melyik intézmény tolerálja a jelenlétüket, Aisha azonban a fejébe vette, hogy addig nem nyugszik, amíg ez nem változik. A dúlák ugyanis drasztikusan le tudnák csökkenteni a beavatkozások számát a szülésfelkészítésen átbeszélt módszerekkel, praktikákkal.
„Így jóval kevesebb császármetszésre lenne szükség. Töredéknyi oxitocint kellene adni, negyedannyi fájdalomcsillapítót, és még sorolhatnám. Sokkal több boldog és szebb szülésélmény lenne, aminek hatására talán hamarabb vállalnának gyermeket a párok”
– tette hozzá. Aisha elmondása alapján biztonságérzetet nyújthat a kismamának, hogy a szülőszobában lévő dúla az érdekeit képviseli, illetve átsegíti őket a folyamaton. Egyfajta kommunikációs csatornát képez az orvos, illetve a szülő nő között. Hozzátette ugyan, hogy egy dúla soha nem dönt az édesanya helyett, azonban meg tud világítani számára egy adott helyzetet, mint például azt, hogy melyik eljárásnak mi lehet az előnye, illetve hátránya, ami által sokkal könnyebb a döntéshozási folyamat is.
A dúla szerepe talán az utóbbi időszakban még jelentőségteljesebb lett, hiszen korábban egy állandó orvos kísérte végig a terhesség folyamatát, akinél később a szülés is zajlott, azonban az ügyeleti rendszernek köszönhetően megszűnt ez az állandóság, ez pedig csökkentheti a biztonságérzetet is.
Munkából hobbi
Nagy igazság, hogy az ember akkor lesz igazán boldog, ha egy olyan foglalkozást talál magának, amit nemcsak ingyen és bérmentve csinálna, hanem egyfajta hobbit is jelent számára. Így történt ez Aisha esetében is, aki három évvel ezelőtt még más számára készítette el a különböző marketinganyagokat, majd gyermekeinek köszönhetően rátalált a hivatására. Beszélgetésünk során láttam a csillogást a szemében, illetve azt a fajta szenvedélyt és elhivatottságot, amit manapság ritkán tapasztalhatunk. Elmondása alapján egy-egy szülésfelkészítő után mindig megbizonyosodik arról, hogy valóban megtalálta a pályáját.
„Nyilván ezek a felkészítők anyagi költséggel járnak, de ha rám szakadna a bank, vagy kapnék valami beláthatatlan örökséget, én akkor is ezt csinálnám” – mesélte lelkesen.
Azt is elárulta, hogy az applikáció is teljesen ingyenesen elérhető az emberek számára.
„Teljesen ingyenes és az is marad, amíg élek. Nekem az az elméletem, hogy a tudásért, illetve azért, hogy egy kismamának a várandóssága, szülése, vagy a gyermekágyi időszaka zökkenőmentesen menjen, soha nem kérnék pénzt.”
A szülés, mint tabutéma
A kismamáknak nap mint nap számos bizonytalansággal kell szembesülniük, egy olyan világban azonban, ahol mondhatni „tabuként” kezelik a szülés kérdését, nehezen tudnak felkészülni a rájuk váró kihívásokra. Biztos mindenki emlékszik még kisiskolás korából az első komolyabb beszélgetésre az édesanyjával, esetleg barátnőivel, ami a menstruáció, szex, illetve a szülés témakörét érintette. Mai napig változó lehet, hogy mennyire tudunk kendőzetlenül, őszintén beszélgetni a témával kapcsolatban, az viszont általánosságban is igaz, hogy az évtizedek, sőt évszázadok során sem oldódtak fel a területet övező gátlások. De vajon mi lehet ennek az oka?
„Szerintem ebben közrejátszik, hogy társadalmilag a nő mindig egy szenvedő asszony szerepben volt feltüntetve, akinek kötelessége, hogy mindent elviseljen, illetve elfogadja, hogy ez a sorsa. Gondoljunk csak bele, kamaszkorunkban ha valakinek fájt a hasa, akkor azt a választ kaptuk, hogy igen, a menstruáció fáj, vegyünk be gyógyszert és kész. A másik pedig a különböző horrorsztorik, amiket a filmekben láthatunk.”
Fotó: Anyafalva Kismama App
Aisha az első terhessége alatt rengeteg orvosi tartalomba beleásta magát, ami főként anatómiai ismeretekkel gazdagította, csakhogy ebből a tudáshalmazból a végén szinte semmit nem tudott hasznosítani. Információs forrásai voltak még a különböző csoportok, amikben anyukák osztottak meg tippeket, ám érzése szerint ezek is többet ártottak, mint használtak. Miközben második gyermekét várta, Aisha már tudatosan figyelte, mi is történik a testével a terhesség során. Mindent szorgosan jegyzetelt is, hogy tapasztalataival másoknak is segíteni tudjon, továbbá szakértőket is keresett a témákkal kapcsolatban. Hozzátette, hogy az applikációban található tartalmakat magasan képzett, hozzáértő szakemberek, illetve orvosok készítik.
„Azt szoktam mondani, hogy ha valaki tényleg nekiül, és végigolvassa visszamenőleg az összes posztunkat, akkor már abból annyi mindent tud vinni magával a szülőszobára, mintha többször részt vett volna egy ilyen felkészítőn.”
A szülés során már egy aprónak tűnő mozdulat is elősegítheti, hogy komplikációk nélkül záruljon a nagy nap, sok kórházban viszont a mai napig probléma, hogy a kismamák nem kapnak elég segítséget, vagy instrukciót. Épp ezért fontos a megfelelő felkészültség:
„Itt kénytelen vagyok rendszerkritikusnak lenni; akármennyire próbálom a kórházba vetett bizalmat növelni az anyákban. Ahogy minden kórházat, úgy a csecsemőosztályt is sok kritika éri, ám az arányokat tekintve ezzel még egy hangyányit jobban állunk. A szülésnél sajnos ez nem így van.”
Hozzátette, kevés olyan anyukával találkozott, akinek azért lett volna rossz szülésélménye, mert fájtak az összehúzódások, vagy nyilallt a háta, miközben ilyen tapasztalatokból kijutott nekik bőven. Elmondta, a nők többségének a bizonytalanság érzése okozott leginkább negatív élményt: az esetek jó részében nem magyarázták el nekik, mi fog történni velük, vagy mire számítsanak. Sokszor hallani, hogy a szülőszobán épp a szülésznő az, aki nem megfelelően szól a kismamához, illetve az sem ritka, hogy nem tájékoztatják a kismamát, mit adnak neki az infúzión keresztül. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy nőben negatív érzések sora alakuljon ki a szülése kapcsán.
„Azt gondolom, hogy aki tudatosan felkészül valamire, azzal is történhet váratlan dolog, de nincs jelen az ismeretlentől való félelem, hiszen tudom, hogy mi történik velem, ez pedig nagyon-nagyon megváltoztathatja ugyanazt a történetet.”
„Az első üzleti döntésem a férjem volt”
Nem könnyű a mai világban vállalkozóként helytállni, ám édesanyaként mindez hatványozottan is igaz. Rengeteg munkát, energiát és időt igényel, ami valljuk be, hogy a gyerekek mellett nem egyszerű. Aisha azt mondja, a férjének köszönhető, hogy bele mert vágni az álma megvalósításába, hiszen nap mint nap ösztönözte őt arra, hogy ne adja fel. Arról már nem is beszélve, hogy teljes vállszélességgel támogatta.
„Az első üzleti döntésem az volt, hogy a hozzámentem feleségül, aranyat érnek a hegyi beszédei” – mondta nevetve.