A genetikai hajlam (vagy genetikai fogékonyság) nem azonos a genetikai betegséggel, ez csupán egy jelző, amely azt mutatja, hogy megfelelő körülmények között nagyobb valószínűséggel alakul ki egy betegség. A genetikai hajlam hozzájárul a betegség kialakulásához, de valójában nem okozza azt. A genetikai vizsgálat felfedheti a hajlamot bizonyos betegségekre, ami segíthet a megelőzésben.
Több száz betegségről már ismert vagy feltételezhető, hogy genetikai hajlam is áll a kialakulásuk mögött, és a kutatók valószínűleg még többet fognak felfedezni a jövőben. Köztük néhány, gyakran előforduló betegség:
- 2-es típusú cukorbetegség
- Szívbetegség
- Rák
- Asztma
- Elhízás
- Függőség
- Autizmus
- Stroke
- A mentális betegségek több típusa, beleértve a skizofréniát és a bipoláris zavart
- Cöliákia
- Irritábilisbél-szindróma
Hogyan működik a hajlam?
A genetikai hajlam a szülőktől a gyermekekre öröklődő genetikai variációkból ered. Ezek a variációk valamilyen módon eltérnek attól, amit a legtöbb ember „standard” génjének tekintünk, és ezek miatt a betegségre hajlamosabbá válunk, ha életünk egy bizonyos pontján a megfelelő tényezőkkel találkozunk.
A hozzájáruló tényezők lehetnek többek között:
- Más gének
- Akut betegségek, például vírus vagy baktérium által okozott betegségek
- Környezeti hatások, mint például a környezetszennyezés
- Dohányzás
- Alkohol- vagy kábítószerhasználat
- Hormonális változások, például gyermekvállalás vagy menopauza
- Műtét
- Hosszú távú alváshiány
Szinte minden, ami növeli a fizikai vagy pszichológiai stresszt, amellyel a szervezetnek meg kell birkóznia, hajlamosabbá tehet a betegségre.
Képünk illusztráció (Fotó: Depositphoto)
Hajlam vs. öröklött betegség
A betegségre való genetikai hajlam nem ugyanaz, mint a közvetlenül öröklődő genetikai betegség. A genetikai hajlam nem garantálja, hogy kialakul a betegség, csak azt jelenti, hogy nagyobb a valószínűsége, míg egy öröklött betegség esetében van vagy lesz a betegség, nem csak esélyes vagy rá.
Néhány örökletes betegség:
- Cisztás fibrózis
- Huntington-kór
- Marfan-szindróma
- Policisztás vesebetegség
- Tay-Sachs-kór
Egyre gyakoribb, hogy azok, akiknek a családjában ismert öröklődő genetikai betegségek fordulnak elő, a gyermekvállalás előtt genetikai vizsgálatot végeznek, hogy tudják, mekkora a betegség továbbadásának a kockázata.
Genetikai vizsgálat
Egyes ismert genetikai hajlamú betegségek, például az emlőrák esetében genetikai vizsgálatot végezhetünk, amely segít megállapítani a betegség kialakulásának kockázatát. A kockázat ismerete segíthet olyan döntéseket hozni, amelyekkel megőrizhetjük az egészségünket.
A genetikai vizsgálat során DNS-t vesznek a sejtjeinkből és megvizsgálják azokat az egyes géneket, kromoszómákat, fehérjéket és mutációkat, amelyekről ismert, hogy bizonyos betegségekben szerepet játszanak. A DNS-t a vérből, hajból, vizeletből, nyálból, csontból vagy más szövetekből lehet kinyerni. Amellett, hogy a genetikai vizsgálat azonosítja a személyes kockázatokat, és esetleg segíthet a megelőzésben, a legjobb kezelés kiválasztásában is segítség lehet az orvosoknak.
A MyHealth genetikai teszt a DNS-állomány egészét vizsgálja, a genetikai hajlamot elemzi bizonyos betegségek kialakulására. Kiemeli azokat a betegségeket, amelyek kockázata emelkedett és időben érdemes elkezdeni a megelőző intézkedéseket az egészség védelmének érdekében. Felméri különböző rosszindulatú daganatos betegségek és a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, valamint információt nyújt az immunrendszert érintő állapotokról és különböző betegségekre való fogékonyságról, egyes betegségek lefolyásának súlyosságáról, bizonyos betegségekkel szembeni rezisztenciáról.