Kun Péter négy év alatt négy gimnáziumba járt, hiperaktivitása miatt ugyanis előbb-utóbb mindenhonnan mennie kellett. Egyedül a vívóterem volt az a hely, ahol elfogadták, ahol mederbe tudták terelni végtelen energiáját. Ez az elfogadás hívta aztán később életre a Hiperaktív Sportegyesületet, ahol Péter kollégájával, Partali Csabával együtt immár edzőként tanítja a hozzá hasonló gyerekeket. A teremben pedig pár év elteltével csodák születnek. Sorra jönnek az iskolából, otthonról a visszajelzések: terhelhetőbbé vált a gyerekek figyelme, megtanultak összpontosítani, sokan még a koncentrációjuk fenntartásához szükséges gyógyszert is le tudják tenni. Mindezt a vívás segítségével. Egy olyan sporttal, ahol ha egy pillanatra is lankad a figyelem, már ott is a találat.