Mi az az allergia?
Csecsemő- és kisdedkorban a táplálékokkal szembeni érzékenység igen színes tünetekben nyilvánulhat meg. A diagnózist nehezíti, hogy az ételallergia és az ételintolerancia gyakran hasonló tüneteket eredményez. Fontos azonban tudni, hogy az intolerancia az allergiánál tágabb fogalmat jelöl, vagyis a szervezetnek azokat az eltérő reakcióit értjük alatta, amelyek az étel elfogyasztása után jelentkeznek. Ételintolerancia esetén is gyakran jelentkezik a például a hasmenés, mint a koffein vagy a tiramin (sajt) fogyasztását követően, de nem minden esetben allergiás mechanizmus váltja ki. Tehát az ételintolerancia a tágabb fogalom, melybe beletartoznak a táplálékallergiák is.
Az allergia nem más, mint helytelen és túlzott immunválasz az egyébként ártalmatlan anyagokra (például tehéntej fehérjéjére). Az immunrendszer tévesen veszélyként azonosítja az ártalmatlan anyagot, és erőteljes válaszreakciót ad, amely allergiás tüneteket vált ki. Ha egyszer az immunrendszer érzékennyé vált valamilyen allergénre, utána már emlékszik rá, és később is felismeri azt: az allergénnel való találkozás később is allergiás reakciót válthat ki.
A táplálékallergia okozhat bőr-, illetve légúti tüneteket is. A bőrtünetek ekcémás bőrelváltozásként, csalánkiütésként jelentkeznek, míg légúti tünetként asztmatikus hörghurutok léphetnek fel. Szerencsére ritkán jelentkezik az életveszélyes, ún. anafilaxiás sokk, ami szintén lehet a táplálékallergia következménye. A gyomor-bélrendszert érintően a tünetek között a vizes hasmenés igen gyakori, melyet hasi görcsök, hányások is kísérhetnek.
Kisbabáknál leggyakrabban fehérje, elsősorban a tehéntejfehérje váltja ki az allergiás mechanizmussal kialakuló tüneteket, de szójafehérjét, tojást, halat, mogyorót, diót, ételszínezéket és tartósítószert tartalmazó étel, ital fogyasztása esetén sem ritka. 3 éves kor alatt a leggyakoribb ételallergén a tehéntej: a nemzetközi statisztikák szerint a tejallergia előfordulása 0,3–7% között van, amit a magyar vizsgálatok eredményei is megerősítenek. Mivel Magyarországon a tehéntej vált ki leggyakrabban allergiát, komoly problémaként kell kezelni ezt az allergiára hajlamosító tényezőt.
Az anyatejes táplálás során nagyon csekély az allergia kialakulásának valószínűsége, mert az anyatejben lévő fehérjéket a csecsemő immunrendszere a sajátjaként ismeri fel. Az anyatejben található fehérje a természet ideális megoldása a gyermekek különleges igényeinek kielégítésére, hiszen az anyatejben lévő fehérjék gyengéden edzik az immunrendszert, köszönhetően rendkívül alacsony allergizáló és a bélflórára gyakorolt kedvező hatásuknak.
Régóta ismert tény, hogy az idegen fehérjék (például a tehéntejfehérjék) a leggyakoribb kiváltó okai az allergiás reakcióknak. A tehéntejfehérjében sokkal nagyobb mennyiségben vannak jelen allergiát kiváltó aminosavelemek, mint az anyatejben. A tehéntej fehérjéi, még módosított állapotban is, eltérő aminosav-struktúrával és térbeli felépítéssel rendelkeznek. Az emberi szervezet emiatt úgy reagálhat ezekre a fehérjékre, mintha azok idegen testek volnának. Az eredmény túlérzékenység lehet, melyet gyakran követ allergiás reakció, mint például atópiás dermatitisz, más néven ekcéma. (Az anyatejfehérje összetételéről további cikkeinkben olvashatsz!)