Minden ötödik óvodás és negyedik kisiskolás túlsúllyal vagy elhízással küzd
Az óvodások 19%-a, míg a kisiskolások 24%-a küzd túlsúllyal vagy elhízással, közülük is a kisiskoláskorú fiúk a legveszélyeztetettebbek. A nagyobb testtömegindex egyértelmű összefüggésben áll a nagyobb kalóriafogyasztással, ám az elhízásnak számos egyéb oka van, amelyet már a csecsemőkorban orvosolni lehet anyatejes táplálással, amennyiben nincs rá lehetőség, megfelelő fehérje-összetételű tápszer adásával.
A túlsúly okai közé tartozik az étkezések kihagyása is. A felmérésből kiderült, hogy minden 3. iskolás reggeli nélkül indul el otthonról idő- vagy éhség hiány miatt, ami korai szoktatással orvosolható lenne.
A szülői minta követése: túl sok zsír, kevés rost, kalcium és víz
A túlzott zsírfogyasztás megjelenik már a legkisebbeknél is, amelynek okai között van a zsírosabb húsfélék, tejtermékek előnyben részesítése a zsírszegényebb típusok rovására. Emellett az omega-3-zsírsavak fogyasztása nem elegendő, amely nem csoda, hisz ezek forrásai, az olajos magvak, a lenmag-, repce-, dióolaj, valamint a halételek nem jellemzőek a magyar gyermekek étrendjére.
További, a felnőttekre is jellemző probléma az alacsony rostfogyasztás, amely fokozhatja az elhízás kockázatát, illetve a nem megfelelő bélműködéshez, székrekedéshez, így a rossz közérzet kialakulásához is hozzájárulhat. Ennek fő oka, hogy a gyermekek hatszor annyi finomított lisztből készült ételt esznek, mint teljes értékű/kiőrlésű gabonából készült változatot az ajánlott fele-fele arány helyett, míg zöldség- és gyümölcsfogyasztásuk sem éri el az ajánlott, 400-500 grammos napi mennyiséget.
Ásványi anyagok között kiemelendő, hogy a gyermekek nátrium- (só) fogyasztása meghaladja az ajánlott mennyiség négyszeresét. Az ételek utánsózásának kerülésével és a természetes ízekhez való hozzászoktatással már sokat tehet a szülő gyermeke nevelésében.
Az elégtelen kalcium-, míg túlzott foszforfogyasztás a csontfejlődés szempontjából kritikus, így ügyeljünk arra, hogy már óvodáskorban elég tej és tejtermék szerepeljen gyermekünk mindennapi étrendjében. Emellett a gyermekek igényeihez illeszkedő, kalciummal, D-vitaminnal dúsított terméket is érdemes beépítenünk étkezéseibe, a teljes étrendet szem előtt tartva.
A felmérésből kapott eredmények is bizonyítják, hogy az egészséges táplálkozásra és életmódra való nevelés a gyermekkorban, már a fogantatás pillanatától kiemelt jelentőséggel bír, s ebben fontos szerepe van a szülők aktív közreműködésének, valamint a minden érintett egészségügyi és oktatási intézmény és szakember, a szakmai szervezetek, valamint az élelmiszer-ipari szereplők bevonásával folyó, prevenciós tevékenységeknek.