Hihetetlennek tûnik, de csak Magyarországon már két millióan szenvednek a betegségtõl, s a kezeltek száma évente 10-15 százalékkal nõ. De egyes szakemberek szerint az allergia ma Magyarországon nemhogy népbetegség, de szinte nincs olyan ember, aki ne szenvedne valamilyen túlérzékenységtõl.
Legfeljebb nem tud róla. Egy hazai felmérés szerint a fővárosban élő, egyébként tünetmentes középiskolások mintegy 40 százaléka is allergiásnak bizonyult. Az allergiás betegség jellemzője, hogy a betegnél allergen hatására túlérzékenységi reakció alakul ki. Az azonnali típusú allergiás reakcióban külső ingerek hatására hízósejt degranuláció jön létre.
A hízósejtek degranulációjáért – vagyis azért, hogy ezekből a sejtekből allergiás reakciót okozó anyagok szabaduljanak ki – elsősorban az IgE típusú immunglobulin a felelős. A hízósejtek felszínén nagyszámú IgE receptor van, amelyekhez kötődik az IgE és az antigén. A hízósejtekből granulumaiból kiszabaduló hisztamin és más bioaktív anyagok felelősek az allergiás folyamatok kialakulásáért és lefolyásáért. Az immunglobulin E jól mérhető tényezője az allergiás folyamatnak.
Az emberi szérumban mért IgE szintet több tényező is befolyásolhatja (pl. városi emberek vérében magasabb, mint vidéken élőkében, ugyanígy dohányosoknál magasabb, mint a nem dohányzóknál).
Specifikus IgE szintet is ki lehet mutatni az ember véréből, vagyis az is igazolható, hogy valaki milyen mértékben allergiás pl. a parlagfűre. Azt sem árt tudni, hogy a kezeletlen esetek nagy számban okozhatnak asztmát. A meleg nyári napokban a legsúlyosabb tüneteket a parlagfű pollenje okozza. Magyarországon a késő nyári pollenszezon a leginkább terhelt az allergén pollentől. Gyompollenszezonnak is hívjuk, hiszen az ekkor virágzó növények döntő többsége gyomnövény. Közülük a legveszélyesebb a parlagfű.
Az allergológiai rendeléseken elvégzett bőrtesztekkel megtudhatjuk, hogy melyik növény pollenjére vagyunk allergiásak.
Ezután már csak a heti polleninformációt kell figyelnünk, és amikor a kérdéses növény virágzásának a kezdetéről tájékozódunk, fel kell keresnünk orvosunkat, aki megmondja a hatásos terápiát.
Az 1970-es évek elején sorra jöttek létre Nyugat-Európában a polleninformációs szolgálatok, napjainkra már átfogó európai hálózat alakult ki. Nálunk 1989-ben települt az első két, modern pollenmérő műszer, úgynevezett pollencsapda: az egyik Szegeden, a József Attila udományegyetemen, a másikBudapesten, az ELTE-n. Jelenleg 13 helyen van az országban pollenmegfigyelő állomás.