Kamaki, avagy fogjunk ki nõket a tömegbõl?

De mi is történt a nyáron? A történet mindig ugyanaz, de a görögök speciális nevet is adtak neki. (Hiába, akinek több ezer éves nyelve van, annak telik rá.) Szóval a kamaki kifejezés eredetileg egy halászok által használt szerszámot jelölt, ami leginkább egy kampóhoz hasonlított, és ezzel húzták ki a szerencsétlen halakat a vízből. A tevékenység pedig bizony hasonlatos ahhoz, ahogy még ma is kihalásszák a számukra északi lányok gyanútlan tömegéből azokat, akiknél legtöbb esélyt látnak egy könnyed kis kapcsolatra, avagy szórakozásra. Szigorúan rövid távon.





A mai kamaki viszont egy kidolgozott izomzatú, csekély, de lényeges dolgokat mindenképpen tartalmazó angol szókinccsel rendelkező férfit takar, aki a nyaralóhelyek speciális részein mindig megtalálható. Viselkedésük pedig jól leírható. Rendszerint csoportba rendeződve jelennek meg, leginkább a strandon, majd esténként a helyi felkapott zenés-táncos szórakozóhelyeken. A csoportok között könnyen különbséget, sőt akár rangsort is tehetünk, és saját értékükkel maguk is tisztában vannak. Tehát ha az áldozat becserkészése közben hirtelen megjelenik az eggyel jobb csoport, akkor előző kedves ismerőseink nagy eséllyel más hely után néznek.

Hazánk leányai pedig villámgyorsan bedőlnek a nem túl fantáziadús felkéréseknek. A leggyakoribb még ma is az, ami úgy a hatvanas évek tájékán volt, meghívás egy frappéra. Így az ismerkedés első fázisa már jó úton halad. A fiatalember előszeretettel érdeklődik majd újdonsült „barátnője” nemzetisége iránt, hiszen ennek szerepe sem elhanyagolható. Mert például, hogy ne menjünk túl messzire, egy magyar lány általában jó fogás, már az alapján, hogy a mediterrán országokban mindenhol a könnyen kaphatóak között szerepelünk.





Innen már viszonylag hepehupáktól mentes az út. Csak az ronthatja el a várható jó partit, ha a lány mégsem adná be derekát, de erre igencsak kihegyezett érzékkel rendelkeznek hőseink, tehát ritkán fektetnek nem biztos áldozatba energiát. (Ők amúgy is roppant büszkék immár szinte művészetté fejlesztett technikáikra, mellyel a tökéletes időzítés és a tökéletes választás mestereivé váltak.)

A turisták pedig szerencsére csak 1-2 hétre érkeznek, így nem kell sokat kínlódni a könnyekkel, és a csalódással, amikor valaki rájön, hogy Jorgosz mégsem élete leendő párja. Ha pedig mégis idő előtt kitörne a botrány, mire is való egy idegenvezető?