A pokol színei

Az ExperiDance Produkció neve hallatán az angolul tudó néző azt sem tudja, mire asszociáljon először: adott maga a “tánc” (dance), de felmerülhet a “kísérlet” (experiment) és az “élmény” (experience) is. Bármire gondol is, jó nyomon jár. A társaság ugyanis különleges kísérletet tett: olyan táncprodukciókat hoznak létre, amelyek nagy élménnyel járnak. A magyar néptánc elemeit ötvözik a modern táncművészet formáival.
Akrobatikus rocky és balett jól megférnek a hagyományos tánclépésekkel. A cél: a nagyérdemű szórakoztatása és a magyar tánckultúra népszerűsítése. A szolnoki társulat kinőtte a várost, meghódította Budapestet, és egyre több rajongó várja őket világszerte.





Egyébként hasonló ötleten alapulnak Michael Flatley ír néptáncos társulatának előadásai is. Mégsem azonos a két együttes profilja. Román Sándor, az ExperiDance művészeti vezetője és koreográfusa szerint Flatley produkciói inkább revüszerűek. A magyar csoportnál a kísérleti színház elemei dominálnak, és nagyon fontosak az egyéni teljesítmények. Minden táncostól virtuóz tudást várnak. “Manapság sok amatőr társulat táncol profi szinten. Nálunk azonban látszik, mi a különbség amatőr és profi szint között” – állítja Román. A profi technikák tanulása mellett a szerepjátszás is alapvető feladat. Autentikus anyagokat pedig csak a legjobb adatközlőktől vesznek át: az akrobatikus rockand-roll elemeit például a magyar rocky-világbajnok tanította be.





A pokol színei az első igazi ExperiDance-előadás: egyszerre stílus- és népszerűségteremtő. A pokol színei című tánckompozíció kissé naiv történetre épül: az unatkozó ördögöt kell “udvaroncainak” különféle attrakciókkal jobb kedvre derítenie, míg Ádámot és Évát az alvilágba le nem csalják.
Román Sándor mindig szokatlan, meghökkentő elemekből építkezik: “Nem vagyok polgárpukkasztó. Az ötletek újdonsága és a kivitelezés módja hat a nézőkre.” No persze
még a humor is.


Az előadás időpontja: 2002. szeptember 29. 19.00 óra

helyszín:
Nemzeti Táncszínház
1014 Budapest, Színház u. 1-3.