1492 és 1502 között Kolumbusz útjaival kezdték az európaiak felfedezni a térséget, és ez a mai napig tart. A luxuskörülményeken túl azonban még igazi kalandtúrákra is adódik lehetõség.
A rabszolga-kereskedelem és a cukornád termesztése határozta meg a térség fejlődését napjainkig. Kereskedők, kalózok és csempészek paradicsoma volt ez a vidék, míg a turizmus át nem vette a legfőbb iparág szerepét egyes helyeken, így Jamaicán, a Dominikai Köztársaságban vagy Arubán.
Az egykori gyarmatosítók sokszínűségét jelzi, hogy spanyolul, hollandul, angolul vagy éppen franciául beszélnek egyes szigetek lakói, akik a legtöbb esetben fehérek, néger rabszolgák és őslakos indiánok keverékei.
A térség iránti érdeklődést az európai és észak-amerikai középosztályok jóléte lendítette fel: telente százával szállnak errefelé a chartergépek a hideg tél elől menekülő jómódú utasokkal. Pálmafák, türkizkék tenger, olcsó italok, trópusi halak várják itt a vendégeket. Az olcsó helyi munkaerő miatt sok helyen üzemeltetnek all-inclusive szállodákat, ahol a vendég nem csupán szállást és étkezést kap az általa előre befizetett összegért, hanem akár korlátlan szeszesital-fogyasztással is eltöltheti napjait.
A Karib-szigetek három vonulata Floridától Venezuela partjaiig húzódik, ide tartozik a többi között Kuba, Hispaniola, Jamaica,
Puerto Rico, a Kis-Antillák megannyi szigete, valamint Trinidad és Tobago. A szigetek tulajdonképpen egykor elsüllyedt hegyek csúcsai, amelyek között számos még ma is aktív vulkán található, ezért vannak hőforrások is több szigeten.
Csak a legedzettebbeknek
Miközben egyre kevesebb a fehér folt a világ turisztikai térképén, a Karib-tenger déli részén fekvő Suriname és Guyana alig tesz valamit azért, hogy magához vonzza a turistákat. Különösen az egykori Holland-Guyana, azaz Suriname (az egyetlen holland nyelvű ország a térségben) riasztja az utazásszervezőket. Nagy-Britanniában ma már csak egyetlen cég foglalkozik ezzel az úticéllal, ők is csupán néhány tucatnyi vendéget küldenek ebbe az országba évente.
Az élmény azonban maximális lehet azoknak, akiknek van kedvük a dzsungelben éjszakázni és szeretnek evezni. Guyanában vannak ugyan civilizált erdei fogadók, de még így is csupán 900 külföldi turista keresi fel ezt az országot is.
Pedig mindkét ország rendelkezik rendkívüli természeti adottságokkal. Lenyűgöző a sűrű trópusi esőerdő, amely a világ legegzotikusabb madarainak ad otthont. Guyanában eljuthat a látogató néhány indián faluba, a főváros, Georgetown gyarmati korból származó építészete is figyelemre méltó, de a legnagyobb attrakció minden bizonnyal a Kaieteur vízesés, amely mind nagyságában, mind szépségében felveszi a versenyt a Niagarával.