22-es csapdája…

sza | 2003. Március 24.
A huszonkettõ - a "mesterszámok mestere" - a Plútóhoz, naprendszerünk legtávolabbi bolygójához kapcsolódik. Jelentõségét fokozza, hogy viszonylag kis matematikai valószínûséggel fordul elõ egy névben vagy egy évszámban.







Liptay Claudia a gyönyörű, két lábon járó dinamit – mi is lehetne más, mint a 22-es csapdája
A huszonkettő – mint belső szám
(azaz nevünk magánhangzóinak összege)

Az, aki magában a 22-es erejét hordozza, nem ismer lehetetlent. Nincsenek számára korlátok, nem hallgat senkire, csak a saját feje után megy. Sebezhetetlennek hiszi magát, akire a hétköznapi törvények nem vonatkoznak: ő írja a szabályokat. Idealista álmodozó, gyakran irracionális dolgokért küzd – és legtöbbször el is éri azokat…! Rendkívüli tehetség: zseniális, s mint olyan, talán egy kicsit őrült is, de semmiképpen nem hétköznapi ember. 


A huszonkettő – mint külső szám
(azaz nevünk mássalhangzóinak összege)

Hatalmas energiák tombolnak benne. Robbanékony, indulatos – akár egy tornádó, pusztít. Gátlástalan, őszinte, szókimondó, ugyanakkor bájos és gyermekien naiv. Különc, extravagáns, feltűnő, nem fér semmilyen skatulyába. Nagyon határozott akarata van. Hol uralkodik mások felett, hol teljesen kivonja magát a „halandók” társaságából. Követhetetlen – épp ezért izgalmas, egyszersmind fárasztó ember.







A huszonkettő – mint sorsszám
(azaz teljes nevünk összege)

A 22-esek törvényen kívüliek – önként vagy kényszerből száműzik magukat a hétköznapi világból. Őrültségeket csinálnak, folyton bajban vannak, mégis bármikor kaphatók egy újabb „kamikaze” kalandra. Nem ismerik a félelmet, mindig mindent egy lapra tesznek fel – és persze megússzák ép bőrrel. A lehetetlenre is képesek, vadak, megszállottak: ha valami érdekli őket, nem esznek, nem alszanak… Elpusztíthatatlanok.






A huszonkettő

– mint életszám
(azaz születési dátumunk összege)

A huszonkettő a „halhatatlanságot” sugallja. Arra tanít, ne fogadjunk el semmit készpénznek – járjunk mi magunk az igazság után… Nem kell betartanunk a külső szabályokat, ha van elég bátorságunk a saját szívünkre hallgatni. Feszegessük csak bátran tűrőképességünk korlátait, hozzuk ki magunkból a maximumot, ne érjük be kevesebbel, mint amibe már kishíján belehalunk…
Exit mobile version