Tornádók, hurrikánok

Erdélyi Ottó | 2003. Július 05.
Itthon általában csak a tévéhíradókból hallhatunk ezekrõl a viharokról. Szerencsére. Vagy lehet, hogy Oz, a nagy varázsló jut eszünkbe, és örülünk, hogy nem Kansasben lakunk, hogy házunkat elvigye a szél. De tudtad, hogy nálunk is volt már tornádó?

Tornádó

A tornádó kialakulása nagyon félelmetes. A táj kísértetiesen zöld színbe burkolózik, miközben fenyegetően sötét viharfelhő borítja az eget. Fullasztóan meleg a levegő, könnyű szél fúj, kicsit szemerkél az eső. A levegő hőmérséklete 15 fokot esik, rövid idő alatt. Majd az egyik felhőből leereszkedik a tölcsér alakú légörvény. A tornádó átmérője néhány száz méter lehet.

A forgószél sebessége elérheti a 350 km/h-t. A tornádók egyenes vonalban haladnak előre, és iszonyú pusztítást végezhetnek. Az örvény belsejében olyan kicsi a nyomás, hogy a közeli épületek fel is robbanhatnak. Amikor a tornádó végigsöpör a földön, a belsejében keletkező kisnyomású terület szívóereje óriásivá nő. Minden szemetet és törmeléket felszippant a forgó légörvény. Alig 10 perc alatt lejátszódik az egész folyamat, de nyomában csak a pusztulás jelei maradnak.

Tornádó akkor keletkezik, ha két különböző hőmérsékletű és páratartalmú légtömeg összetalálkozik, és a melegebb légtömeg a hidegebb alá kerül. Ha a körülmények normálisak, a meleg levegő fölfelé emelkedik, közben lassan lehűl, vízcseppek képződnek és elered az eső. Viszont ha oldalirányból szél érkezik, és ez kitéríti a meleg levegőt az útjából, akkor ez kb. 450 km/h sebességgel forogni kezd a saját tengelye körül, s kialakul a szörnyű “fenevad”. Magyarországon is történt már ilyen. A XX. században két nagy erejű tornádót jegyeztek fel. 1924-ben volt az egyik, ami Biatorbágytól Verőcéig pusztított. A vihar halálos áldozatokat és jelentős anyai kárt követelt. 1955-ben a Hortobágyon pusztított tornádó.

Hurrikán

A hurrikánok az Atlanti-, a Csendes-, és az Indiai-óceán meleg vize fölött keletkeznek, nyár végén és ősszel. A hurrikán trópusi forgóvihar, átmérője körülbelül 650 km. Benne a szél sebessége akár a 200 km/h-t is elérheti, és súlyos esőzések kísérik. A hurrikán közepén egy néhány km átmérőjű, kb. kör alakú szélcsendes terület található. Ezt nevezik a hurrikán “szemének”.

Tájfunnak nevezik a Csendes-óceán északnyugati térségében, az Indiai-óceánon és Ausztráliától északra pedig trópusi ciklonnak. Amerikai tudósok kiszámították, hogy egy erős hurrikán energiája 5 hónapon keresztül el tudná látni elektromos árammal Nyugat-Európát. A tenger felől közeledő trópusi ciklonok veszélyesebbek, mert hatalmas víztömegeket tol maga előtt. Ekkor még hatalmas esőzés is társul a viharhoz és így a víz mindent elsöpör a szárazföldön, ami az útjába kerül.

Exit mobile version