Egy felnõtt lány: Sophie Marceau

nlc@fe | 2003. Augusztus 30.
Válása után filmet csinált az életérõl. Az összefogott és letisztult alkotás 2002-ben megnyerte a montreali filmfesztivál legjobb rendezésért díját. Ezzel Sophie felnőtt és bebizonyította, hogy nemcsak színészként ellenállhatatlan, de rendezőként is képes maradandót nyújtani.





Az 1966. november 17-én született Sophie Maurceau egészen 14 éves koráig nem is sejtette, hogy színésznő lesz belőle. A Párizs elővárosában, Gentillyben élő család feje teherautósofőr volt, és remélte, hogy kislánya rendes foglalkozást választ majd magának. Az iskolás Sophie egy barátnőjétől megtudta, hogy Claude Pinoteau rendező új arcokat keres a Házibuli című, tizenéveseknek szóló filmjéhez. Sophie megkapta a szerepet, meg egy új vezetéknevet hozzá kedvenc pantomimművésze, Marcel Marceau után. Az ifjúság rajongott érte, és a kritika is elismerte, hogy tehetséges. Két évvel később A házibuli folytatódik című moziban szintén szerepelt, s 16 éves létére igen kedvező szerződést kapott a Gaumont filmvállalattól – egymilló frank ütötte a markát, ráadásul megkapta a legígéretesebb tehetségnek járó César-díjat.





Sophie tehetségére és szépségére hamar felfigyeltek. Sophie tehát színésznő lett, s rögtön sztárrá is vált. A Gaumont azonban egy olyan filmben akarta szerepeltetni, amely nem nyerte meg a tetszését – Jerzy Zulawski L’Amour Braque című mozijáról van szó -, s bár kényszeredetten eljátszotta Maryt, lesújtó véleménye volt a moziról: „Erőszakos volt és kicsit rasszista. De a Gaumont-hoz tartoztam, én voltam az ő kis kedvencük, így hallgatnom kellett rájuk. De ez elviselhetetlen volt. Sétáltam a Champs Elysées-en, és azon tűnődtem, mit tegyek. Attól tartottam, ha felrúgom a szerződést, lecsukhatnak, és semmi kedvem sem volt börtönbe menni.”

Miután otthagyta a Gaumont-ot, jöttek a további filmszerepek, majd színpadon is kipróbálta a tehetségét, 1991-ben debütált Jean Anouilh Euridiké című drámájában, és megkapta érte a legígéretesebb tehetségnek járó Moliére-díjat. A Theatre de Arts Herbertot-ban Eliza Doolittle-t játszotta a Pygmalionban. Marceau más műfajba is belekóstolt, rendezett egy 9 perces rövidfilmet L’aube a l’envers címmel és könyvet írt, a La menteuse (A hazug) elnyerte az olvasók tetszését.

Sophie Marceau első nagyjátékfilmjét, Beszélj a szerelemről! címmel a Francia Filmnapok (2003. április 25-május 2.) keretében mutatták be Magyarországon. A film 2002-ben a színész-rendező alkotásáért megkapta a montreáli filmfesztivál legjobb rendezőjének járó díját.


Sophie legújabb filmjei:





BESZÉLJ A SZERELEMRŐL!
EGY PÁRIZSI DIÁKLÁNY
AZ ÉJSZAKÁIM SZEBBEK, MINT A NAPPALOK
ZSARUSZERELEM
KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!
HUHOGÓK
A KÉK HANG
FANFAN
Exit mobile version