Egy 2013-ban készített felmérés szerint a lakás- és háztulajdonosok 70 százaléka szenvedett már el valamilyen káreseményt, ami az otthonával kapcsolatos, és ezek közül sok olyan volt, ami ellen semmit nem tehettek. Egy szélsőséges természeti csapás percek alatt döntheti romba hosszú évek kemény munkáját, és kényszerszállásra „küldheti” a leggondosabb családfőt is családostul. Persze kérdés, hogy valóban gondos-e az az ingatlantulajdonos, aki havi néhány ezer forintos ráfordítást sem tesz meg a biztosítási díj befizetésével azért, hogy egy ilyen kár következményeit a lehető leginkább mérsékelje… Szerencsére Magyarországon viszonylag sok, az otthonok 70-75 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással, ami alig marad el a nyugat-európai szinttől. A probléma az, hogy ezeket a biztosításokat sok esetben a szükségesnél kisebb értékre kötik azért, hogy alacsonyabb havi díjat kelljen fizetni, vagy nem aktualizálják, és ezért a biztosítás elavulttá válik. Ennek a zsebre mélyen ható következményeivel csak akkor szembesülnek, ha megtörténik a baj.
Tanácsos tehát felülvizsgálni, vajon megfelelő értékű-e a biztosításunk és lefedi-e mindazt a természeti, emberi kockázatot, amire számítani lehet az ingatlan térségében. A sok éves statisztikai adatok alapján például elég jól kimutatható, melyek azok a térségek, ahol nagy valószínűsége van évről évre komolyabb jégverésnek, bár ezek az adatok a klímaváltozás ütemének gyorsulásával elavulnak. Mind gyakrabban jelentkeznek már olyan területeken is szélsőséges időjárási körülmények, ahol az korábban az ilyen nem volt megszokott.
Ha úgy döntünk, otthonbiztosítást kötünk, vagy felülvizsgáljuk már meglévő biztosításunkat, néhány alapvető szempontot érdemes figyelembe vennünk. Mindenekelőtt nagyon fontos, hogy úgy számoljunk, hogy a megkötött szerződés az adott ingatlan és ingóság értékének, valamint biztosítási kockázatainak megfelelő védelmet nyújtson, hogy kár esetén a kártérítés összege fedezze a helyreállítást, az újra beszerzést. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy alaposan vegyük számba a biztosítani kívánt vagyontárgyakat és azok értékét, és vegyük figyelembe a biztosítani kívánt ingatlan sajátosságait. Egy társasházi lakásnak nyilvánvalóan más biztosítási igénye van, mint egy önálló épületben lévő családi háznak.
Ha megtörtént a vagyon felértékelése, és megadtuk azt az összeget, amiből kár esetén az eredeti állapot helyrehozható, még mindig nem dőlhetünk hátra. Legalábbis nem hosszú évekre. Mivel az ingatlan és a vagyontárgyak értéke, a helyreállítási költségek folyamatosan változnak, és maguk a vagyontárgyaik is gyarapodhatnak, évről évre felül kell vizsgálni a megkötött biztosítási szerződést. Ha például az elmúlt egy évben beépítés, ráépítés, felújítás történt, a korábbi biztosítás elavulttá válik, hiszen kár esetén nem fogja fedezni a megnövekedett értékű vagyon helyreállítási költségeit. Szintén ez történik, ha az ingatlanba nagyobb értékű műszaki eszközök, bútorok kerülnek, vagy korszerűsítik a fűtési rendszert, vagy épp klímaberendezést szereltet fel a tulajdonos.
Fontoljuk meg, megéri-e költeni egy havi néhány ezer forintos biztosításra, vagy a meglévő biztosítást egy-két ezer forinttal drágábbra váltani? Ne akkor gondolkozzunk el ezen, mikor egy orkán erejű szélvihar már hajléktalanná tett minket.