Mi az alvászavar?
Legfőbb ismertetőjele az úgynevezett nappali fáradtság, melynek következtében monoton tevékenységek (például autóvezetés, olvasás vagy ülés) közben alváskényszer léphet fel. Emellett ide tartozik a reggeli levertség, a fejfájás és a tompultság, az elalvási és alvási nehézségek, a fogcsikorgatás, az alvajárás, az alvás-ébrenléti ritmus felborulása, valamint a rémálmok is.
Hogyan segíthetünk magunkon?
1. Relaxáljunk: lefekvés előtt lazítsunk, például hallgassunk zenét, olvassunk, esetleg sétáljunk.
2. Segít a tej: találjunk ki valamilyen esti rituálét, melyet mindennap elalvás előtt elvégzünk. Például miután megfürödtünk, kortyolgassunk el egy csésze teát vagy meleg, mézes tejet.
3. A megfelelő ágyban jobban esik az alvás, ellenőrizzük fekhelyünket és az egész hálószobát. Próbáljuk ki, hogyan telik az éjszakánk, ha máshová helyezzük az ágyunkat. Ha kényelmetlen a fekvés, cseréljük ki az ágybetétet.
4. Legyünk pontosak: lehetőleg mindig ugyanabban az időpontban feküdjünk le – még hétvégén is. (Néha persze tehetünk kivételt.)
5. Tereljük el a figyelmünket: keljünk fel, ha nem tudunk aludni. Próbáljunk olvasni, rejtvényt fejteni, ha ezzel nem zavarunk másokat. Így kellemesebben tölthetjük az időt, mintha álmatlanul hánykolódnánk az ágyban, és bosszankodnánk.
6. A vacsora könnyű legyen: 21 óra után ne együnk zsíros, nehezen emészthető ételeket, és ne fogyasszunk kávét, teát, kólát.
7. Ne folyamodjunk gyógyszerekhez! Soha ne szedjünk orvosi rendelvény nélkül, csak úgy, magunktól altatót!
8. Ne vigyük magunkkal gondjainkat az ágyba. Ne gondoljunk bajainkra, próbáljunk teljesen ellazulni, mire a paplan alá bújunk.
Miért télen fordulnak elő gyakrabban alvászavarok?
Télen az alvásgond legfőbb kiváltó oka a nappali fényhiány, mely a szervezet normális alvás-ébrenlét ritmusát teljesen felborítja. Azonban egy rövidke séta ebédidőben – még borús idő esetén is – gyorsan visszaállítja az egyensúlyt.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Állandó fáradtság, levertség, kedvetlenség vagy depresszió, valamint hirtelen, ugrásszerűen megemelkedett vérnyomás vagy szexuális zavarok esetén. Ilyenkor a háziorvos indokolt esetben alvásvizsgálatra küldi a pácienst.
Hogyan zajlik az alvásvizsgálat?
Miközben a beteg alszik, különféle testi funkciókat – agyhullámok, légzés és izomfeszülés – vizsgálnak. Az így kapott adatokból állítják fel a diagnózist.
Mit tegyünk, ha az orvos altatót ír fel?
Ha mindez alapos kivizsgálás után történik, és csak egy bizonyos időszakra vonatkozik, ne aggódjunk, de ragaszkodjunk ahhoz, hogy korszerű készítményt kapjunk. Hosszú távon azonban nem ajánlatos alkalmazni, nehogy hozzászokjunk. Léteznek gyógynövényből készült altatóreceptek, melyek kevésbé károsítják a szervezetet. Ha lehet, azokat használjuk.
Mit ellenőrizzünk a hálószobában?
Az alvás minősége a körülményektől is függ. Éppen ezért alvászavarok esetén nézzünk körül a saját hálószobánkban. Biztosan megtaláljuk, mi okozta a gondot!
1. A matrac: ha elmúlt tízéves, még a legjobb minőségű matracot is ki kell selejtezni. Ez idő alatt mintegy 3000 liter izzadságot, sókat és salakanyagot szív magába. Emellett tartását is elveszti, így a gerincet sem támasztja megfelelően.
2. A hőmérséklet: a nyugodt alváshoz a 16-18 Celsius-fok az ideális. Ha ennél hidegebb van, amikor álomba merülünk, elkezdünk fázni. Viszont ha ennél melegebb a szoba levegője, könnyen megizzadunk a paplan alatt.
3. A beszűrődő fények: a telihold vagy a ház előtt álló utcai lámpa fénye éppúgy zavarhatja az álmunkat, mint a kényelmetlen lepedő, de már egy világító számlapos óra fénye is kellemetlen lehet.