Első rásegítés
A rágás közben fontos szerepe van a nyálnak is. Benedvesíti, átáztatja, felpuhítja a falatot. A nyál – amelyet a nyálmirigyek termelnek, és kivezető csövükön keresztül jut a szájüregbe – az első emésztőnedv, amellyel a táplálék érintkezik, és a benne lévő enzim latin neve amiláz.
Vigyázat!
A gyors, sürgetett tempójú, „csak hamar bekapok valamit” típusú evés megterheli a gyomrot, nagyobb feladatot ró rá. Ekkor érezzük úgy, hogy kő van a hasunkban. Ennél nagyobb baj az, hogy a kapkodó evés hosszú távon komoly gyomorpanaszokhoz, hurutos megbetegedésekhez vezethet. Érdemes megadni a módját az étkezéseknek, később meghálálja ezt a szervezet.
Kisokos:
Az emésztőnedvek különböző enzimeket tartalmaznak, amelyek az energiát szolgáltató tápanyagokat – szénhidrátokat, zsírokat, fehérjéket – elemeikre bontják.
Enzim: különféle biokémiai folyamatokat gyorsító, bonyolult összetételű fehérje.
Érdekesség:
Az emésztés élettanának megismerése jelentős mértékben Pavlov nevéhez fűződik, aki – kísérleti körülmények között – rászoktatott egy kutyát arra, hogy a csengőhangot és a felvillanó fényt mindig étel követi. Később már csak az egyik inger is kiváltotta a nyálelválasztást az állatnál. A tudós ezzel bizonyította, hogy a nyáltermelés feltételes reflex. Eredményeiért Nobel-díjat kapott 1904-ben.
Vendégvárók
Amikor eszünk, a nyálelválasztás megnő. Persze sokat jelent az étel, vagy ital minősége is, de ha az ember egy óra hosszat eszik, a nyálmirigyei átlagosan fél liter nyálat termelnek, és kevernek a táplálékhoz. Sokszor azonban már jóval a falat, vagy a korty szájba kerülése előtt – pl. egy szép szelet csoki torta látványa, vagy egy nagy tál spagetti illatának érzete esetén – megindul a nyáltermelés. „Csorog az ember nyála” E feltételes reflex működéseként már bizonyos mennyiségű nyál várja a finomságokat a szájban, amelynek köszönhetően az emésztés gyorsabb és tökéletesebb lesz. Amikor lázas betegek vagyunk pont az ellenkezőjét tapasztalhatjuk a fentieknek – a száj teljesen kiszárad. Ilyenkor a nyálelválasztás csökken. A nyál mindamellett, hogy segíti a rágást, illetve megkezdi a szénhidrátok emésztését, tisztán tartja a szájüreget, és elősegíti a nyelést
Érdekesség:
A nagy növényevő állatoknál a nyáltermelés óriási értékeket érhet el. A ló vagy a szarvasmarha nyáron naponta 50-60 liternyi – egy közepes hordónyi – nyálat termel. Ez télen, száraztakarmány mellett akár napi 200(!) literre is felemelkedhet.