Egy gyors liftezés

Tre | 2001. Május 02.
Nyeléskor a rágás után képzett falat a szájból a nyelõcsövön keresztül kerül a gyomorba. A nyelés elsõ szakasza akaratlagos cselekvés. Amikor a falat vagy a korty a garatívvel, illetve a hátsó garatfallal érintkezik, megkezdõdik a nyelés második része, amely feltartóztathatatlanul, akaratunktól függetlenül megy végbe, mintha a lift gombját nyomtuk volna meg.

Vagy lélegzel vagy eszel

A garatban a nyelés és a légzés útja keresztezi egymást. Ezért fontos, hogy működésbe lépjen egy „váltóberendezés” – ez a gégefedő -, amely megakadályozza a szájüregből lefelé haladó táplálék légutakba, vagy felfelé, az orrba, avagy garatba jutását. Amikor a nyeléskor működésbe lépő sok apró izom nem összehangoltan működik – cigányútra megy a falat -, félrenyelünk, s az idegen test a légutakba kerül. Ilyenkor fuldokolva köhögünk, amely szervezetünk védekező működése a légutak tisztán tartására.

Érdekesség:

A félrement falatot kilöki a szervezet a köhögés által, amikor a levegő akár 900 km/h sebességgel is száguldhat.

Akár a giliszta

A nyelési reflexet megindítása után már nem tudjuk megállítani, mert olyan hihetetlenül gyors mozgásokba kezd a nyelőcső izomzata. Ezért, ha valami a torkunkba kerül, azt menthetetlenül lenyeljük. Amikor a falat a nyelőcsőben van, már a nehézségi erő is lefelé segíti. Ez azonban csak egyenes testtartásnál van így, de tapasztalhattuk, hogy a fekvő ember által lenyelt falat is a gyomorba jut. Sőt, kísérletekben meggyőződtek arról, hogy még a fejjel lefelé lógó ember nyelőcsövéből is hamar megérkezik a táplálék a gyomorba. A nyelésnél a nyelőcső olyan hullámzó mozgást végez, mint a földigiliszta gyűrűi. Ez a mozgás nyitja meg a gyomorszáj izmos gyűrűjét, és hajtja a falatot a gyomorba.

Érdekesség: a nyelőcsövön kb. 10 másodperc alatt jut végig a táplálék.

Exit mobile version