A cégek nagy előszeretettel kötik ki azt, hogy a munkaviszony megszűnése után öt évig tilos versenytárshoz elszegődni. Ráadásul nem ritka az sem, hogy a tilalmat megszegőket felelőssé is teszik az ebből eredő károkért. Ez a modern kori röghöz kötés azonban nem feltétlenül olyan ijesztő, mint a klasszikus feudális intézmény. Ha tehát mégis szeretnél cége egyik vagy másik konkurenséhez szerződni, mert például magasabb fizetést kínálnak, akkor vannak lehetőségeid. Az első és legfontosabb azonban az, hogy megnézd: mi is szerepel pontosan a munkaszerződésben.
Jogos-e a kikötés?
A versenytársnál való elhelyezkedés tilalma csak akkor lehet jogszerű, ha ezt a munkáltató megfelelően ellentételezi. A tilalom maximum három évre szólhat. Hiába köt ki tehát hosszabb időt a munkáltató, akkor is legfeljebb a három év az irányadó. Legfontosabb megnézni, hogy a szerződésben tényleg szerepel-e ilyen kitétel. Az is kapaszkodó lehet, hogy a tilalom nem teheti lehetetlenné a munkavállaló elhelyezkedési esélyeit. Vagyis, ha például olyan speciális munkakörben dolgozol, amire legfeljebb egy-két cégnél van kereslet az országban, akkor még az is elképzelhető, hogy kiderül: érvénytelen ez a kikötés a szerződésben.
Kik a konkurensek?
Ha voltál olyan előrelátó, hogy a munkaszerződés megkötésekor pontosan megneveztétek azokat a versenytársakat, amelyekhez tilos átigazolni, akkor könnyű dolgod van a friss ajánlatokkal. Ha nem, akkor most nagy viták várhatók. Ezért legközelebb fordíts figyelmet a konkurensek körének tisztázására.
Mi a megfelelő ellenérték?
A szakértők szerint esetenként kell megvizsgálni azt, hogy tényleg megfelelő-e a megfelelő ellenérték. Az összeg főleg attól függ, hogy a dolgozó munkalehetőségére, képzettségére, egyéb területen való elhelyezkedési lehetőségére mennyire van kihatással. Iránymutatásként azt lehet mondani, hogy az éves bruttó kereset felét elfogadja a bírói gyakorlat megfelelő ellenértékként. Jogos lehet ilyenkor a munkáltató igénye arra vonatkozóan, hogy az ellenértékbe a tilalmi időszakban ténylegesen elért keresetet részben beszámítja.
Mikor él a tilalom?
Első és legfontosabb: ha közös megegyezéssel távozol a cégtől, akkor automatikusan nem érvényes ez a klauzula, hiszen ebben is külön kell megállapodni. A kikötés az előzetes megállapodás esetén is csak akkor érvényes, ha a munkavállaló él rendes felmondással vagy a munkáltató rendkívüli felmondással. Megállapodás esetén sem érvényesíthető a kötelezettség, ha a munkaviszony megszűnésének módja munkavállalói rendkívüli lemondás vagy munkáltatói rendes felmondás.
És az üzleti titok?
Ilyen kényes helyzetekben különös súllyal esik latba az, hogy az üzleti titkokat bizony meg kell tartani. Akkor is köteles vagy a tudomásodra jutott üzemi és üzlet titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni, ha átszerződsz a versenytárshoz. Ezen túlmenően sem közölhetsz illetéktelen személlyel olyan adatot, ami munkaköröd betöltésével összefüggésben jutott tudomásodra, és aminek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. Ha ezt megszeged, akkor akár kártérítésre is kötelezhetnek! A titoktartási kötelezettség betartására szintén követelhetsz ellenértéket a munkáltatótól.