Hány nap jár?
Az éves szabadság két részből tevődik össze: az alapszabadságból, ami az életkor szerint nő, és a pótszabadságból, ami csak bizonyos esetekben jár. Az alapszabadság legkisebb mértéke 20, maximális mértéke pedig 30 nap. Ha a munkaviszony év közben jön létre, a szabadság időarányos része jár.
A pótszabadság személyi, illetve munkaköri körülményekre tekintettel jár. Pótszabadság jár a fiatalkorú, a vak munkavállalónak, és egyes speciális munkakörökben dolgozóknak. Pótszabadságot vehet ki a gyermekét egyedül nevelő szülő, illetve az a szülő, amelyik a gyermeknevelésben nagyobb részt vállal. Azt, hogy az apa vagy az anya kapjon pótszabadságot, a szülők döntik el. Mértéke a gyerekek számától függ: egy gyerek után két nap, két gyerek után négy, ennél több gyerek után pedig összesen hét munkanap illeti meg a szülőt.
Hogyan kell kiadni?
A törvény szerint a munkáltató adja ki a szabadságot. Az alkalmazott csak alapszabadsága egynegyedéről rendelkezhet. Erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt közölnie kell a munkáltatóval.
A munkáltatónak legalább egy hónappal előbb tudatnia kell alkalmazottjával, mikor mehet szabadságra. Ezen később már csak kivételes esetben változtathat, és a beosztottnak ezzel kapcsolatban felmerült kárát meg kell térítenie. A szabadság kiadása előtt a munkáltatónak meg kell hallgatnia a beosztottat (egyetérteni viszont már nem köteles vele), és csak akkor adhatja ki a szabadságot kettőnél több részletben, ha ezt az alkalmazott kifejezetten kéri.
Ha félbeszakad
Előfordulhat, hogy főnök éppen akkor döbben rá, beosztottja mennyire pótolhatatlan, amikor az gondtalanul napozik a strandon. Megteheti, hogy visszarendeli a munkahelyre, amennyiben ezt “kivételesen fontos érdek” indokolja. Ilyenkor a visszautazással és a munkával töltött idő nem számít be a szabadságba, a cég pedig köteles megtéríteni a felmerült költséget.
Az is megtörténhet, hogy valaki éppen a szabadság alatt betegszik meg. A betegség időtartama nem számít a szabadságba, függetlenül attól, hogy a munkavállaló táppénzes állományba kerül-e vagy sem. (Orvosi igazolásra természetesen szükség van.) Az alkalmazott ilyenkor utólag kiveheti azt a szabadságot, amit a betegsége miatt nem tudott igénybe venni.
Mikor lehet pénzre váltani?
Mivel az éves szabadságnak az a célja, hogy a beosztottak testileg-lelkileg regenerálódjanak, nem lehet pénzben megváltani, még akkor sem, ha a munkavállaló ezt kéri. Ez alól a szabály alól csak két esetben van kivétel: ha a munkaviszony megszűnik, vagy ha a beosztottat sorkatonai szolgálatra hívják be.
Átvitel a következő évre
A munkáltató az esedékesség évének végéig köteles kiadni a szabadságot, illetve a következő év június 30-áig, ha kivételesen fontos gazdasági érdeke indokolja. (Kollektív szerződés ezt december végéig is meghosszabbíthatja.) Sokan hiszik azt, hogy a naptári év (illetve a hosszabbítások) leteltével az alkalmazott elveszíti jogát az előző évi szabadságra. A munka törvénykönyve szerint ezzel szemben csak a munkáltató rendelkezési joga enyészik el a határidő lejártával.
Ha tehát letelik az év anélkül, hogy az alkalmazott szabadságra menne, a munkavállaló még három éven belül kiveheti, amikor akarja! A cég pedig köteles neki kiadni, bármikor is jelenti be szabadságigényét.