Légutakon, belégzéssel jutnak be a szervezetbe, a szem, az orr, a tüdő betegségeit okozzák. Egy részük szezonális tüneteket, más részük egész éves panaszokat okozhat.
Pollenek (virágporok) proteinjei szezonális panaszokat okoznak kora tavasztól késő őszig az arra allergiás egyénekben.
Éghajlatunkon kora tavasszal (már február végétől), rövid ideig (2-3 hétig-1 hónapig) virágoznak a fák. Pl.: éger, nyír, mogyoró, nyárfa. Ezt követőn április végétől a pázsitfűfélék (pl.: angol perje, csomós ebír, illatos borjúpázsit) a fő allergenek, majd nyáron virágoznak a gyomok (fekete üröm, lándzsás útifű, libatopfélék, aranyvessző), augusztustól október végéig – az első fagyokig – okoz panaszokat a parlagfű pollenje. A pollenkoncentráció függ a széljárástól, a csapadék mennyiségétől, a hőmérséklettől.
A szél több km magasba és távolságra elviszi a polleneket.
Házipor
Egész évben okoz panaszokat. Ezt az allergiát a Dermathophagoides pteronyssimus és a Dermathophagoides farinae nevű atkák ürüléke okozza. Ezek az atkák nagy számban fordulnak elő szőnyegekben, függönyökben, plüss játékokban, ágyneműben. Gyakori takarítással, atkairtással védekezhetünk ellenük.
Állati szőrök által kiváltott panaszokat okoznak a háziállatok és a hobbiból tartott kisállatok.
Ételallergének
Országonként, éghajlatonként, étkezési szokásoktól függően más ételek okoznak allergiát. Hazánkban leggyakoribb ételallergen a tehéntejben levő casein, béta-lactoglobulin. Más éghajlaton gyakori allergenek a mogyoró, a tengeri halak, a tenger gyümölcsei, a szója. A szója elterjedésével (élelmiszeradalékanyagként is) nálunk is nő a szójaallergiások száma.
Az ételadalékanyagok (állományjavítók, ételfestékek), konzerválószerek is súlyos panaszokat okozhatnak (pl.: asztmás rohamot provokálhatnak a tartósítószerként használt szulfitok).
Az ételek által kiváltott nem kívánatos tüneteket nemcsak az ételek allergizáló hatásai, hanem azok esetleges toxikus (ételmérgezést okozó-, romlott ételekben felszabaduló toxikus anyagok) hatásai okozzák.
Pharmakológiai hatása van, pl. a koffeinnek, amely szapora szívverést is okozhat.
Bizonyos sajtokban nagy mennyiségben előforduló tyramin kipirulást, vérnyomás-emelkedést hozhat létre. A nagy hisztamin tartalmú ételek, pl.: hal, egyes borfajták, vagy hisztamin mobilizáló ételek, pl.: eper is csalánkiütést okozhat.
Kontakt dermatitist okozó anyagok
Nikkel – ékszerekben, ruhaneműk fémrészében, csatban, övben, karórában
Perubalzsam – parfümökben, citromfélékben
Króm – cementben, bőrben
Parafenilendiamin – hajfesték, kozmetikumok
Gumi – cipő, ruha, gumikesztyű
Neomycin – helyileg alkalmazott gyógyszer
Benzocain – helyi fájdalomcsillapító
Paraben – Kozmetikumok konzerváló anyaga
Formaldehid – kozmetikumok, gumi, papír
Kolofónium – gyanta
Illatanyagok