Ezekről a körülményekről a munkáltató a felvételi beszélgetéskor még csak meg sem kérdezheti a pályázót. Kivéve, ha valamelyik adottság mégsem mellékes a munkavégzés során.
Gazdasági helyzetéről sem köteles számot adni a pályázó. De vezető tisztségviselőknél az összeférhetetlenség miatt már egyáltalán nem mellékes, hogy milyen cégeknél, esetleg rivális vállalatoknál milyen pozícióban vannak.
A veszélyeztetettek
Különösen gyakran éri hátrányos megkülönböztetés a nyugdíjas és a fiatalkorú munkavállalókat, a másodállásban dolgozókat és a részmunkaidősöket. A romákat általában közvetett diszkriminációval szűrik ki a pályázók közül: például érettségit előírva olyan munkakörre, amelynek betöltéséhez az egyébként nem lenne szükséges.
Érdemes felvenni a kesztyűt?
Az érintettek gyakran nem is tudják, hogy nem egyszerűen igazságtalanság történik velük, amikor egy cég nyilvánvalóan azért különbözteti meg őket, mert nők, mert elmúltak negyvenévesek, mert romák, mert párttagok vagy szakszervezeti vezetők. Kevesen ismerik a jogaikat, és sajnos általános jelenség, hogy a megkülönböztetettek beletörődnek hátrányos helyzetükbe, elfogadják a munkahelyi diszkriminációt.
Ha a munkavállaló a diszkrimináció ellen bírósághoz fordul, akkor nyíltan vállalnia kell a konfliktust munkáltatójával szemben. Magyarországon jelenleg ugyanis nincs olyan eljárás, amelyben a sérelmet szenvedett munkavállaló megőrizhetné anonimitását. Sokakat ez tart vissza az eljárás megindításától.