Az e-mail ellenőrzése
Számos helyen archiválják az elektronikus leveleket. Így aztán zűr esetén semmi akadálya az utólagos ellenőrzésnek.
Mit mond az ombudsman?
Majtényi László adatvédelmi biztos szerint már maga az e-mail cím is személyes adatnak minősül – azonban különbséget kell tenni az intézményi-munkahelyi, valamint a személyes, magánjellegű használatra létesített elektronikus postafiók között. Előbbibe természetesen joga van betekinteni a munkáltatónak, az utóbbiba általában nem, kivéve, ha azt külön, e célra alkotott belső szabályzat teszi lehetővé. Ugyanakkor elvben nem lehet kizárni azt sem, hogy bizonyos munkahelyeken tiltják a magánérdekű elektronikus levelezést. Ehhez azonban fölöttébb szigorú feltételrendszert szükséges kialakítani, annak minden elemét pontosan szabályozni.
Jogi megítélés szerint az e-mail üzenet alapvetően a postai levélforgalomhoz hasonlítható. Miután a levéltitok mindenkit megillet – beleértve a hivatalba címzett magánleveleket is -, így az e-mail forgalomra is minden további nélkül alkalmazható. Ha a beosztottnak személyes e-mail címe van – akár közintézménynél, akár magánszervezetnél -, és használatát nem tiltja a munkáltató, akkor utóbbinak természetesen nincs joga elolvasni az üzeneteket, nem nézhet bele a levelek tartalmába.
Ha a beosztott él a gyanúperrel, illetve bizonyítani tudja, hogy elektronikus levelezését ellenőrzik vagy elolvassák, akkor az országgyűlés ombudsman hivatalához fordulhat, de akár büntető feljelentést is tehet. Mivel jogszabály napjaink netes levelezéséről még nem készült, ezért nem tudjuk, hogy a bűnüldöző szervek hogyan értékelnék és szankcionálnák a feljelentéseket.
A kémkedés több tényállást is magában foglalhat: adatvédelmit éppúgy, mint a levéltitok megsértését, vagy magántitok-sértést, sőt a jogosulatlan adatkezelés is felmerülhet hivatkozásként. Az egyértelmű elbírálásához persze elengedhetetlen lenne a kialakult joggyakorlat, az viszont egyelőre hiányzik.
Monitor, kamera, telefonlehallgatás
Sok panasz érkezett az ombudsman hivatalába a nyilvános vagy rejtett kamerák, videó megfigyelő rendszerek, zárt láncú tévéberendezések, fényképezőgépek használata miatt. Jó néhány gazdasági társaság külön is kikérte az ombudsman erre vonatkozó ajánlását, illetve azt, hogy működtetésük során milyen adatvédelmi követelményeknek kell megfelelni.
Az ombudsman megítélése szerint a képfelvevő, -rögzítő berendezések mind szélesebb körű elterjedése közvetlenül veszélyezteti a polgárok személyes adatainak védelméhez fűződő jogát. Ezekben az estekben szükséges tájékoztatni a dolgozókat, sőt arról is, hogy tárolják-e, mennyi ideig, s mi célból a felvett adatokat. Az, hogy a felvételeket korlátozás nélkül minden esetben rögzítik, nem egyeztethető össze az adatvédelmi törvénnyel, más részről pedig tisztában kell lenni azzal is, hogy személyes adatot kezelni csak meghatározott célból lehet. Ha egyéb célból kameráznak (munkahelyi jelenlét, a munkavégzés intenzitásának ellenőrzése), azt kizárólag dolgozói hozzájárulással lehet.
A beosztottaknak jogukban áll tudni, hogy az adatkezelő milyen személyes adatokat kezel, és joguk van megtekinteni a róla készült felvételeket is.