Ha külföldön vállalsz munkát, többféle "sokkhatással" is szembe kell nézned.
Egyrészt a kulturális sokkal, ami annak az egyszerű ténynek tudható be, hogy átmenetileg más országba kerültél. Hiszen minden kultúrának megvannak a maga kulturális kódjai: a társadalmi kifejezése. E kódok lényege nyelvészeti, de ebbe természetesen beletartoznak a nyelv, a nem-verbális (gesztus, mimika, testtartás) és a hanghordozás vagy a ritmikai kódok is. Ezen kívül léteznek még udvariassági szabályok, illetve társalgási kódok is.
Ezek mindegyike jelentéshordozó. A nagy félreértések leggyakrabban a társadalmi kifejezésmódok figyelmen kívül hagyásából származnak.
De lássunk két példát a kulturális különbségekre: Egy moszkvai 10 színt különböztet meg a szivárványban, míg a francia csak 7-et lát belőle. Pedig az előbbi szeme nem jobb, mint a másiké. Egyszerűen e szem nem-tudatos nevelése áll a háttérben. Vagy vegyük azt az esetet, amikor a libériai kpelle törzs tagjait arra kérték pszichológusok, hogy különböző tárgyakat összetartozó csoportokba rendezzenek. A négy – európai szemmel – kínálkozó kategória a következő lett volna: élelem, ruházat, szerszámok, főző eszközök. A kpelle törzsbeliek azonban nem négy, hanem tíz csoportot alakítottak ki, például ilyen szempontok szerint: a kés és a narancs összetartozik, mert a kés elvágja a narancsot. Egyikük még azt is megjegyezte, hogy: „egy okos ember ezt így rakja egymás mellé”. Amikor a pszichológus megkérdezte, hogy miként cselekedne egy ostoba, emberünk azonnal kialakította a négy várt csoportot.
Másodsorban az idegen vállalati kultúra megszokása jelent kihívást. Harmadrészt pedig szembesülnöd kell azzal, hogy új munkahelyeden többféle ország honfitársai lesznek a kollégáid. Tehát egyrészt a helyiek, akik az adott ország állampolgárai, másrészt pedig a külföldi kiküldöttek.
Ráadásul a külföldi kiküldöttek halmazán belül négy kisebb csoportot szokás megkülönböztetni. A kozmopoliták azok a munkavállalók, akik állandóan külhonban dolgoznak, és több kultúrában is otthonosan mozognak. Ők szinte állandóan úton vannak, fő szálláshelyeik a nemzetközi hotelek, szállodák. A kiküldöttek családjukkal együtt töltenek hosszabb-rövidebb időt külföldön, míg a mérnöki vagy technikai specialisták csak egy-két hétre hagyják el hazájukat, hogy megoldják a speciális technikai problémákat. Ők egyedül, a családjuk nélkül utaznak. Végül az ejtőernyősök azok, akik alkalmanként felkeresik a helyi leányvállalatot.