A modern társadalmakra szinte általánosan igaz, hogy az ébren töltött órákból az egyén többet tölt a munkahelyén, mint amennyit otthon. Ezért a munkahelyrõl származó stressztényezõk nagy szerepet játszanak a stressz kialakulásában.
Egy vizsgálat során hat gyakorlott stresszkutató azt próbálta megállapítani, hogy mekkora a stressztényező az egyes foglakozásokban.
Hatan, egymástól függetlenül, tízpontos skálán értékelték a foglalkozási ágakat úgy, hogy az 1-es jelenti a legkevésbé stresszes, a 10-es pedig a leginkább stresszt okozó foglalkozást. Kutatásaik alapján megállapították, hogy stressz tekintetében messze elől járnak az egyenruhás foglakozások, de ezen belül is kiemelkedik a rendőri munka 7,7-es stresszátlaggal.
A többi foglalkozás közül kiemelkedően rizikós a színészet, az újságírás, a hirdetési szakma, de az egészségügy is élen jár, különösen a fogorvosok, a szülészek és a nővérek.
A munkahelyi stresszről szólva fontos, hogy különválasszuk a legfontosabb kategóriákat. Eszerint első helyen szerepelnek a konkrét munkával kapcsolatos fizikai tényezők: a rossz munkakörülmények, a munka veszélyességi fokozata, a váltott műszak, a túlórázás, illetve a munkával járó utazás.
Stresszt okoz, ha gyakran kell új technológiára átállni, valamint a túlterheltség, de az alulterheltség is. Fontos még a munkahelyi kapcsolatok kérdése is. Tehát az, hogy milyen viszonyban vagyunk a főnökünkkel, a beosztottakkal és az azonos szinten dolgozó kollégákkal.
Lényeges kérdés még a munkahelyi karrier, elsősorban a létbiztonság kérdése, de nem hagyható említésen kívül az előmenetel sem. Végül (persze nem utolsósorban) megemlíteném még a munkahelyi klímából származó tényezőket.
A szervezettel kapcsolatos érzések tartoznak ide (mennyire érezzük magunkat a szervezet részének vagy mennyire nem), vagy az olyan tiltások, melyek a munkahelyi öltözködéssel, viselkedéssel kapcsolatosak.