Mindennapi gondjaink

Dr. Sztanyik László | 2002. Április 18.
A leggyakoribb panaszokat okozó nõgyógyászati fertõzések a közhiedelemmel ellentétben viszonylag ritkán alakulnak ki nemi érintkezés vagy közösségi helyek használata során. A fertõzés forrása leggyakrabban a beteg saját szervezete.

Pontosan azonosított betegség





Gombák és egyéb mikroorganizmusok, szinte mindig jelen vannak a hüvelyben. A hüvely nem steril szerv, mint ahogyan a szájüreg, a fülkürt vagy éppen az orrüreg sem az. Ezért a hagyományos hüvelyváladék tenyésztésnek nincs sok értelme: valami mindig ki fog tenyészni, de az, hogy a kitenyészett baktérium, vagy gomba okozza-e a panaszokat, azt nem tudjuk meg. Viszont ilyen tenyésztések alapján sokszor nyakra-főre adhatjuk a különböző antibiotikumokat. A kellemetlen tünetek, általában folyás, viszketés, csípő-égő érzés, akkor jelentkezik, ha valamelyik mikroorganizmus a többiek rovására aránytalanul elszaporodik és a hám gyulladását okozza.






A gombás fertőzés tünetei


A gombás hüvelygyulladásra elsősorban a viszketés, a bő, “túrós jellegű” folyás, bőrpír, valamint néha vizelési panaszok és a nemi élet során jelentkező fájdalom a jellemző. Hajlamosító tényezők lehetnek: előzetes antibiotikum kezelés, cukorbetegség, szénhidrátban dús étrend, a szervezet ellenálló képességének csökkenése, műszálas fehérnemű viselése.


Kezelési módok 





A megelőzésre és a kisebb problémák kezelésére alkalmasak lehetnek a gyógyszertárban kapható tejsavas tisztálkodó készítmények és irrigáló szerek. Komolyabb tünetek esetén a különböző hüvelykúpok általában elegendőek, de a visszatérő fertőzés gyógyítására mindenképpen indokolt a szájon át szedett, gombaellenes gyógyszerek használata. Sajnos ez sem mindig hoz tartós gyógyulást. Alternatív megoldásként szigorú diéta, vagy vakcináció (izomba adott lactobacillus injectio) jöhet szóba. A pszichés tényezők szerepe kevéssé bizonyított, de valószínűleg nem elhanyagolható.
Exit mobile version