Hogy hogy függ ez össze az Unióval? Nagyon egyszerű. Hiába vannak ugyanis lehetőségek, ha nem tudunk élni velük. Ehhez pedig nagyon fontos az oktatás is.
Az iskolának egyébként sok célja van, amit a műveltség átadásával ér el. Például nem mindegy, milyen végzettséged van, ennek függvényében nagyon sok lehetőséged lehet, vagy éppen semmi. Ki ne hallotta volna az „és most mit kezdjek egy érettségivel?” kérdést? Sajnos Magyarország nem igazán áll jól abban a kérdésben, hogy a nem feltétlenül egyforma képességekkel megáldott gyerekekből a maximumot kihozza. Arról nem beszélve, hogy ha valaki később kezd fejlődni, akár teljesen ki is eshet az iskolarendszerből. Ami pedig nagyon nagy baj, mert felnőttkorában már sokkal nehezebben kerül vissza. Ez persze az államnak sem kis kiadást okoz.
Nagyon fontos például a nyelvek és az informatika minél szélesebb körű ismerete, hiszen enélkül ma már igencsak nehéz lenne boldogulni.
Aggódni persze nem kell, hiszen csatlakozásunk útjába a legkisebb mértékben sem állhat az oktatás kérdése. Hiszen a magyar iskolarendszer, akármilyen hibái is vannak, mégiscsak nemzetközileg elismert. Arról nem is beszélve, hogy az Uniónak sincs közösen elfogadott egységes oktatáspolitikája.
Amit viszont minden állam fontosnak tart: hogy megőrizze nemzeti identitását az oktatásban is, hogy a nebulók emellett tudatában legyenek európai létüknek, és más nemzetek értékeit is értékelhessék. Igazán érdekes kép tárulhat majd már meglévő vagy majdani gyermekeink elé, akik talán könnyebben juthatnak külföldi tanulmányi lehetőségekhez, és talán egy kicsit inkább a használhatóság által létrehozott tananyagot tanulnak majd, nem pedig száraz lexikonfejeket próbálunk csinálni belőlük, csak mert ez kell az egyetemi felvételihez.