A vitaminoknak két nagy csoportja van: a zsírban és a vízben oldódók. Zsírban oldódóak: az A-, a D-, az E- és a K- vitamin, az összes többi a másik csoportba tartozik.
A vízben oldódóak feleslege – tehát az, ami a napi szükségleten felül van – kiürül a szervezetből, azt testünk nem tudja elraktározni. Ezért ezek utánpótlásáról naponta kell gondoskodnunk. A zsírban oldódó vitaminokat szervezetünk képes elraktározni, így ha naponta nem vesszük magunkhoz, nem feltétlenül szenvedünk hiányt. Ám fontos tudnunk, éppen azért, mert a fölösleg nem ürül ki, a zsírban oldódó vitaminokból kialakulhat túladagolás, úgynevezett hipervitaminózis, ami szintén káros. Ezért, mielőtt vitaminpótló készítményeket kezdünk szedni, tanulmányozzuk, hogy miből mennyit tartalmaz, s ezt hasonlítsuk össze az ideális napi szükségletünkkel!
Az újszülött megfelelő vitaminraktárakkal születik, ha az anya megfelelően táplálkozott. Ha a csecsemő szopik, nem szorul rendszeres vitaminpótlásra. Ez alól egyetlen kivétel van: a D-vitamin. A D-vitamin a csontok normális felépítéséhez elengedhetetlen. Elővitaminjából a bőrben napfény hatására képződik biológiailag aktív vegyület. Ezért a D-vitamin mesterséges pótlása napfényszegény évszakokban – ősszel, télen és kora tavasszal – kisdedeknél is indokolt, az angolkór megelőzésére.
A vitaminok nem hizlalnak, hiszen közvetlenül nem termelnek energiát, csupán az energiatermelő mechanizmusokat serkentik. Egyes vitaminok (például a B-vitamincsoport) valóban növelik az étvágyat, de a túlsúlyért mindig a “luxuskalóriák” felelnek, amelyekre nincs szükség, ezért elraktározódnak.