A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk.
Részletes leírás
Keveset tudunk a hasüreg bal felsõ részén található páratlan szervünkrõl, a léprõl, amely összetett feladatot lát el: tárol, ellenõriz, lebont, vér- és immunsejteket képez. Általában csak akkor okoz kellemetlenséget, amikor beteg, vagy megsérül. Baleset következtében a lépbõl olyan súlyos vérzés indulhat ki, amely életveszélyes állapotot idézhet elõ.
Létezéséről akkor szerezhetünk tudomást, amikor megerőltető rohanás után úgy érezzük, hogy „szúr az oldalunk” – magyarázza dr. Jenővári Zoltán, a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekklinikájának sebésze. – A lép fontos vérraktár. Másik jelentős feladata az elöregedett, illetve a sérült vörösvértestek eltávolítása. Működése befolyásolja a vörösvértestek ellenálló képességét, emellett elősegíti a vér alakos elemeinek fejlődését, érését. Másodlagos nyirokszerv, részt vesz a szervezet immunreakcióiban. Tárolja a kórokozók elleni védekezésben fontos szerepet játszó T-, illetve B-limfocitákat, kiszűri a baktériumokat és részt vesz az ellenanyagok képzésében is. Ezért műtét során a sebészek igyekeznek legalább a szerv egy részét megtartani, hogy továbbra is ellássa immunfunkcióját.
Látszólag panaszmentes életet élhet ugyanis az, akinek a teljes lépét eltávolították, de fennáll annak veszélye, hogy hirtelen fertőzés (szepszis) alakulhat ki, amibe néhány órán belül bele lehet halni. Egy felnőtt ember immunvédelméhez a lép egy darabja is elegendő. Lebontó funkcióját a későbbiekben átveszi a csontvelő, de az immunrendszerben betöltött szerepét még nem tudjuk helyettesíteni.
(A lép megnagyobbodásáról, túlműködésének okairól és következményeiről, a szerv – olykor életveszélyt okozó –sérüléseiről, és érdekességekről olvashatnak a Családi Lap áprilisi számában.)
