Az vagy, amit megiszol

Azaz bizonyos határokon belül független maradjon például a külső hőmérséklet változásaitól vagy attól mikor, mit eszünk. Erről egy igen bonyolult szabályozó rendszer gondoskodik, ám mi is „besegíthetünk” – életmódunkkal, azon belül is elsősorban a tudatos folyadékfogyasztással. Hiszen testünk nagyobb részét víz alkotja.

Egy átlagos felépítésű felnőtt férfi teste hatvan százalékban tartalmaz vizet. A hölgyeknél ez az arány kisebb, mivel a női szervezetet relatív nagyobb zsírtartalom jellemzi, a zsírszövetben pedig kevesebb a víz. Vízháztartásunk a korral előrehaladva is csökken, újszülött korban a legnagyobb, hetvenöt százalék. Ám ezt is felülmúlja a három hónapos magzat szervezetének víztartalma, amely kilencvennégy százalék!





Folyadékforgalom

A test magas víztartalmával magyarázhatók a hirtelen súlyváltozások is. Nem csak a notórius fogyókúrázók tapasztalják olykor, hogy egyik napról a másikra egy-két kilogrammot csökken a testsúlyuk. Ám ennek minden esetben folyadékvesztés az oka, tehát a valódi testsúly ilyenkor nem csökken. S amint a szervezet fel tudja tölteni vízraktárait, a mérleg ismét többet mutat.

A drámai fokú vízvesztés hátterében leggyakrabban hányás és hasmenés áll, de intenzív verejtékezés és vérvesztés is okozhatja.
Normális esetben is naponta kettő-kettő és fél liter folyadéktól szabadul meg a szervezet: vizelettel, párolgással a bőrön és a tüdőn keresztül, illetve a széklettel. Tehát a vízháztartás egyensúlyban tartásához legkevesebb ezt a leadott folyadékmennyiséget kell pótolnunk mindennap.
A folyadékfelvétel és -leadás közötti egyensúly fönntartásának „karmestere” a hormonok mellett a vese. A vízhiányt egy ideig kevés tömény vizelet kiválasztásával képes ellensúlyozni. Fokozott folyadékbevitelkor pedig éppen ellenkezőleg, több és hígabb vizelet termelődik.

Szomjazó sejtek





Amennyiben nem pótoljuk az elveszített folyadékmennyiséget, a sejtek vizet veszítenek, s nem tudják ellátni feladatukat, ilyenkor beszélünk a szervezet kiszáradásáról.
Jó tudni, hogy hasmenéssel és/vagy hányással járó betegségek gyorsabban vezetnek kiszáradáshoz, mint a szomjazás önmagában! Ilyenkor ugyanis a szervezet úgynevezett belső vízforgalmának egyensúlya is felborul. A gyomorban és a bélrendszerben naponta hét-nyolc liter emésztőnedv termelődik, ami a bélbolyhokon keresztül fel is szívódik. Hasmenéskor azonban elégtelen a vízvisszaszívás a béltraktusban, s ez az értékes folyadék kiürül. S ha az emberi test elveszíti víztartalmának tíz százalékát, akkor az halálhoz vezet! Olyan hányással és hasmenéssel járó, súlyos betegségek, mint például a kolera, éppen a rendkívüli folyadékvesztés miatt veszélyeztetik az életet.
Speciális esetekben folyadékveszteség nélkül is szomjazhatnak a sejtek, például nagymennyiségű sós étel elfogyasztása után. A konyhasóban lévő nátrium ugyanis az emésztőrendszeri felszívódás után is a sejteken kívüli térben marad, s kémiai tulajdonságainál fogva vizet szív magához a sejtek víztartalékaiból.

Gyakrabban nyúlj a pohárhoz!





A folyadékpótlás aranyszabálya: annyi folyadékot jutassunk be a szervezetbe, amennyit azon a napon elveszített! Tehát a két és fél liter napi folyadékigény akár a többszörösére is nőhet, például kánikulában, lázas betegségben, hányás vagy hasmenés esetén, és erős fizikai munka végzéskor. Ám ilyenkor se az egyszerre elfogyasztott ital mennyiségét növeljük, hanem gyakrabban igyunk!