Orvosok és borogatások

Sallai Ervin | 2003. Április 29.
Amennyiben igaz az a mondás, hogy okos ember más kárán tanul, akkor én semmiképpen sem számítok okos embernek. Szinte minden lehetséges sérülést beszereztem már, nincsen ép porcikám, egyedül a törésnek álltak ellen szó szerint és képletesen roppant csontjaim.




Ha bárki el akarja kerülni a nyavalyákat, elmondom, mit nem kell csinálni. Nem kell azt hinni a táncparketten, hogy John Travolták vagyunk, ittasan nem kell azt hinni, hogy jó poén kiugrani az emeletről, ne higgyük, hogy kerékpárunkat a legmeredekebb lejtőn is uralni tudjuk, ne mutassuk meg, hogy ebbe a súlyba még bele tudunk nyomni párat, hogy két-háromszáz kilométert bármikor letekerünk bringánkon, ne fogadjunk, hogy át tudjuk úszni a Balatont felkészülés nélkül, és ha a teremtő jóindulatából mégis sikerült, másnap semmiképpen se menjünk lovagolni.

Ezeken kívül ne nézzük le azokat akik a sípályán igénybe veszik az oktatók segítségét, akik védőfelszerelésben görkorcsolyáznak, akik lámpa nélkül nem mennek be a barlangba, akik bolti beülővel indulnak sziklát mászni. Általában érdemes változtatni a szemléletmódunkon, amennyiben az óvatos embert nem kell beszarinak titulálni, a sisakos biciklista nem feltétlenül röhejes, az edzés előtt bemelegítő muksóra a teszetoszánál jobb jelzőt is lehet találni.





Amennyiben erre odafigyelünk, ritkán kell azon filozofálnunk, hova is forduljunk fájdalmainkkal. Amennyiben mégis sikerült lesérülnünk, nem árt, ha tisztában vagyunk a teendőinkkel. Sok probléma elmúlik pihentetéssel, és olyan is akad, ami nem. Bár Xéna mindent kibír, tűvel-cérnával összeférceli szertehullott testét, nekünk időnként meg kell tanulnunk büszkeségünket feladva szakemberhez fordulni.





A legfontosabb, hogy tisztában legyünk azzal, mi az a sérülés, amit felpolcolással, borogatással, pihentetéssel még mi magunk is elláthatunk és mi az, ami már az orvosokra tartozik. Kérdéses esetekben döntsünk az orvos javára. Inkább Ő foglalkozzon piszlicsáré üggyel kvalitásához méltatlan módon (a paraszolvencia a borítékban úgyis megenyhíti felháborodását), minthogy súlyos esetekre a nagyi házi patikájából alkalmazzunk pókhálót és pipamocskot.

Ha felkészültségünknek megfelelő terhelést alkalmazunk, némi izomlázon, kis ránduláson, húzódáson kívül nem kell mással számolnunk. Ilyen esetekben a pihentetés általában meghozza a várt gyógyulást, és a kímélt terület körüledzése lehetővé teszi, hogy daliás formánkon se uralkodjanak el az enyészet zsírfodrokban mutatkozó jelei. Azonban előfordulhat, hogy a fájdalom nem múlik, avagy terhelésre vissza-visszatér. Ez elegendő ok, hogy tiszteletünket tegyük az aktuális gyógyászati közintézményben.

Minden tiszteletemet fenntartva az alternatív gyógymódok iránt, javaslom mindenkinek, hogy először a hagyományos orvostól kérjen segítséget. Amennyiben Ő is javasolja, jöhet a túró a fejre, hagyma a hónaljba, füstölő, inga, ráolvasás, rontásűzés, bármi, de pl. a törött végtag nem fog gyorsabban összeforrni, ha percenként 240 Ft + áfáért felhívjuk a nyizsníj-novgorodi csodasámánt.
Exit mobile version