A hónap témája

Köbli Anikó | 2003. Augusztus 07.
Lehetõség egy késõbb bekövetkezõ betegség gyógyítására? Jó üzlet? Netán mind a kettõ? Az újszülöttek köldökzsinórvérébõl kivonható õssejtek gyûjtése ügyében hónapok óta tart a vita. A megválaszolatlan kérdéseket az Európai Unióban is csak jövõre szabályozzák. A magyar szaktárca õszig szünteti meg a joghézagokat.




A köldökzsinórban található vér olyan őssejteket tartalmaz, amelyek szükség esetén akár nagyon súlyos betegségek gyógyítására is felhasználhatóak lesznek – ha úgy alakul. Persze nem biztos, hogy szükség lesz rájuk, mint ahogyan az sem, hogy a tudomány fejlettsége idővel eléri majd azt a szintet, amikor bármilyen szövetet, szervet elő tudnak állítani ezekből az őssejtekből. Ma ugyanis mindez javarészt még csak kutatás alatt álló eljárás, amely komoly etikai kérdéseket is fölvet.

Tavaly februárban született a fővárosi Szent István Kórházban R. Bakonyi Ágnes kisfia, Reményi Tomika. A televíziós riporter édesanya nem sokkal korábban olvasott egy aprócska hírt arról, hogy nem engedélyezték az első magyar őssejtbank működését, így továbbra is csupán egy magáncég, a Sejtbank Kft. vállalkozik rá, hogy a szülők kérésére külföldre szállíttatja, s ott lefagyasztva tároltatja az újszülöttek köldökzsinórvéréből kivonható őssejteket.





– Megkérdeztem a nőgyógyászomat, mit szól ehhez, s ő kifejezetten ajánlotta, vágjunk bele – mondja Bakonyi Ágnes. A férjem is támogatta az ötletet. Szerződést kötöttünk a Sejtbank Kft.-vel.

Bakonyi Ágnes megkapta a vérgyűjtéshez szükséges felszerelést, hogy ha az idő eljön, magával vigye a szülészetre. Kapott telefonszámot is, hogy a baba világra jötte után azonnal jelezzék, mehet a futár a vérmintáért, hogy egy speciális tároló dobozban rövid idő alatt kijuttassa Brüsszelbe, az anyacég Cryo-Cell laboratóriumába. Oda, ahol kinyerik az őssejteket a köldökvérből, s a fehérvérsejtek kultúrájában mínusz 196 Celsius-fokon húsz évig tárolják.
Ha minden szempontból megfelelőnek találják a mintát.

Az édesanyán több szűrővizsgálatot végeztek annak kiderítésére, nem fertőzött-e az őssejt például az AIDS-et vagy a máj gyulladását okozó vírussal, netán a szifiliszt előidéző baktériummal.





A szülés után négy hónappal újra elvégezték a vizsgálatokat, elkerülendő az úgynevezett ablakhatást, amely egy bizonyos ideig megakadályozza a kórokozók jelenlétének kimutatását. Amikor minden eredmény megfelelőnek bizonyult, Bakonyi Ágnes tanúsítványt kapott a cégtől, amely bizonyítja, Tomika őssejtjeit a világ két pontján őrzik lefagyasztva.
De nem mindenki volt ilyen szerencsés. Csaknem kétszáz asszonyhoz hasonlóan Keller Gabriella, a Richter Gedeon Rt. gyógyszervegyésze sem. Indulatosan beszél. Karján tartja Zsófit, az idén márciusban világra jött gyermekét, s bár boldog, hogy kisfia után kislánya is született, mégis pechesnek érzi magát.

– Ha egy kicsit előbb, vagy legalább egy órával később érkezik, most meglenne a köldökzsinórvére. Lefagyasztva tárolnák, arra az esetre, ha ne adj’ isten, egyszer szükség lesz rá – magyarázza.
Csakhogy gyermeke köldökzsinórvérét nem vették le a kórházban, mert saját orvosa épp a műtőben volt, az ügyeletes meg nem óhajtott, vagy nem mert ilyesmivel foglalkozni.
– Elmúlt a soha vissza nem térő alkalom, pedig nincs olyan betegség, ami ne fordult volna elő a családban. A mama például csontrákban halt meg – kesereg.
Exit mobile version