Tessék mosolyogni!

nlc | 2003. November 06.
A híres görög filozófus, Arisztotelész úgy gondolta, az ember az egyetlen olyan élõlény, amely képes nevetni, így joggal nevezhetõ "nevetõ állatnak". Ma már tudjuk, a nevetés és a mosoly elõzményei megtalálhatóak közeli rokonainknál, a fõemlõsöknél.




Férfiak és nők, tizenévesektől ötvenesekig ütemes taps és őrült hahotázás közepette keringenek a középiskola tornatermében.
– Most pedig egy szívből jövő nevetést, hogy remegjenek belé a gerendák! – hangzik a „kacagó karnagy” utasítása.
– A nevetés nem tréfa – mondja a foglalkozás szünetében Domján Ferenc, a XI. kerületi Hahota-klub vezetője. – A statisztikák szerint egy kisgyerek naponta átlagosan háromszázszor-négyszázszor kacag. Nem azért, mert vicces dolgok történnek vele, hanem mert jól érzi magát a bőrében. A nevetés is örömet szerez neki. A felnőttek viszont alig tizenötször-húszszor nevetnek egy-egy nap, pedig laboratóriumi kísérletek igazolják, hogy a nevetés – akár szívből jövő, akár erőltetett – endorfin-kiválasztást indít el a szervezetben, vagyis örömhormonokat termel. Jótékonyan hat a testre, a szellemre és a tudatra. A stressz természetes és igen hatásos ellenszere. Mind nagyobb nyomás nehezedik az emberekre, egyre feszültebbek vagyunk. A betegségek nagy része – például a magas vérnyomás, a gyomor- és nyombélfekély, az idegösszeroppanás, a depresszió, a különböző típusú allergiák, a gyakori fejfájások, daganatos betegségek – összefüggésbe hozható a stresszel. A nevetés amellett, hogy véd a káros hatásoktól, ellazítja az izmokat, tágítja az ereket, javítja a szervezet vérellátását. A kiadós kacagás erősíti az immunrendszert, segít az alvászavarok, a szorongásos betegségek, a depresszió leküzdésében. Krónikus hörghurut és asztma esetén a hahotázás az egyik legjobb légzőgyakorlat. Az emésztési panaszokat is enyhíti – elősegíti a bélrendszer megfelelő mozgását. Segít a vérnyomás normalizálásában. Kihat a társas kapcsolatokra is, hiszen oldja a gátlásosságot, növeli az önbizalmat – állítja Domján Ferenc.
A Hahota-klub hálózatát egy indiai orvos, dr. Madan Kataria hozta létre Bombay-ben, 1995-ben. Azóta több ezer ilyen klub működik a világon. A kacagási foglakozások résztvevői nem tréfálkozással, viccmeséléssel próbálják jó kedvre hangolni magukat, hanem hasya jógával – azaz jóganevetéssel. Az „edzések” félórásak, negyvenpercesek. Különféle, mesterségesen gerjesztett nevetésfajtákból állnak. Ezek közé időnként légző- és nyújtógyakorlatokat iktatnak.
Az ötvenéves Zalai Vince több mint egy éve látogatja a klubot. A borászati cégnél, ahol dolgozik, nagy felelősség nehezedik rá. A heti negyvenperces nevetéssel jó közérzetét szeretné megőrizni, mondja. Szilágyi Judit másfél éve tagja a Hahota-klubnak. A hatvanas évei elején járó asszonyon kezdett úrrá lenni a depresszió, ám a vidám társaság segített legyőzni rossz hangulatát. Mikor idén januárban méhrákot diagnosztizáltak nála, nem omlott össze.
– Biztos voltam abban, hogy meg fogok gyógyulni. Volt két műtétem, sugárkezelésre jártam, három hónap múlva azonban megint itt voltam, és együtt nevettem a többiekkel – mondja csillogó szemmel, és búcsúzik. Vége a szünetnek, szalad hahotázni.
Exit mobile version