Legjelentősebb ezek közül a belső terek levegőminőségének romlása. Fokozza ezt a hatást a városi környezet külső levegőjének a szennyezettsége is. Megjelennek a bioaerosolok, a poratkák, a dohányfüst, a légkondicionáló berendezésben tömörödő baktériumok (légionárius betegség), a penészgombák, az építőanyagok, oldószerek párái (pl. formaldehid).
Megjelent – inkább tudatossá vált – a házakba hatoló radon gáz hatása, a légkondicionálás és a mesterséges világítás lélektani károkozása, a zártságérzet, az elektromágneses hatások bizonytalansága, és a már kiküszöbölt azbesztveszély.
Az összhatás a főleg légzésszervi betegségeken kívül letargiában, fáradtságérzetben, koncentrációcsökkenésben, néha agresszivitásban nyilvánulhat meg. A nemzetközi szakmai közösség rendszeresen megtartja a Healthy Building” (Egészséges épület) és az Indoor Air” (Belső levegő) nemzetközi konferenciákat. Követhetők így az egyes jelenségekre reagáló megelőző és utólagos gyógyító beavatkozások.
Természetesen folytonosan jelennek meg az új ellentmondások, a részletes vizsgálatot igénylő paradoxonok. Ellentmondás van pl. az épület légtömörsége és a belső légállapot egészségessége között. Létrejön az úgynevezett energiaparadoxon; a természetes vagy mesterséges szellőzés csökkentésével lehet hűtési energiát megtakarítani, de milyen áron?