A témát kutató brémai professzor, Jens Förster szerint a pozitív és negatív előítéletek egyaránt lehetnek rossz befolyással az emberek teljesítményére. De a negatív előítéleteknek is van jó hatásuk.
Már a gyerekeknél is
8-12 éves fiúkat és lányokat azzal az előítélettel szembesítettek, hogy a fiúk általában jobban értenek a reál tárgyakhoz, ezért jobban is tudnak számolni. Az eredmények egyértelműek voltak: a lányok jóval rosszabbul teljesítettek, mint egyéb dolgozatok során.
A hat éves kutatási projekt során egyértelműen kiderült, hogy azok az emberek, akik ellenük irányuló előítéletekkel konfrontálódnak, időnyomás alatt rosszabbul teljesítenek. A kísérlet során szőke nőknek intelligenciatesztet kellett kitölteniük. Tudták, hogy pontosságukat és gyorsaságukat mérik elsősorban. A teszt kitöltése előtt viccgyűjteményt kellett elolvasniuk. Azok a szőkék, akik szőke nős vicceket is olvastak, jóval kevesebb feladatot oldottak meg, mint azok, akik viccgyűjteményéből kihagyták az ilyen vicceket.
A kutatások azonban kiderítették: bár az előítéletekkel szembesülők teljesítménye alacsonyabb, analitikus képességeik jobbak, és pontosabban is dolgoznak. Ilyenkor ugyanis kínosan ügyelnek a feladatok megoldásának helyességére. Míg az előítéletekkel nem szembesülők több hibát ejtenek, viszont gyorsabban és kreatívabban dolgoznak.
Magyarországon az előítéletek néha segíthetik például a nők karrierjét. A nevének elhallgatását kérő fejvadász szerint itthon nem ritka, hogy a felsővezetők közé, a férfiak dominanciát megtörendő, szándékosan egy szexi szőkét választanak. A többi férfi felsővezető ugyan nem veszi komolyan, nem tekintik velük egyenrangúnak, de azt gondolják: legalább nézzen jól ki”, ha már maguk közé választották.
A teljes cikket elolvashatod a FigyelőNet oldalán >>