A család barátja – nem a munkahely

Cikksorozatunk második részében a Nők Lapja és a Hewitt Inside Legjobb Munkahely női szemmel című felmérésének családközpontú munkahellyel kapcsolatos részét ismertetjük, amelyből kiderül: a válaszadók bizonytalanok voltak abban a tekintetben, hogy mitől is családbarát egy munkahely.

Míg Nyugaton komoly gazdasági érdek fűződik a családtámogató munkahelyek kialakításához, addig Magyarországon a munkáltatók inkább a támogatás érzelmi oldalát tekintik elsődlegesnek, azt is opcionálisan, egyéni szempontokat mérlegelve.
 Például csak elenyésző részük segíti bármilyen formában (vállalati óvoda stb.) a gyermeknevelést. 

Ráadásul maguk a munkavállalók sincsenek tisztában a családtámogató munkahely céljaival. Ez utóbbit támasztja alá, hogy a nők számára legfontosabb hat munkahelyi tényező közül a családbarát munkahelyet az utolsó előtti, ötödik helyre rangsorolták a válaszadók, míg nagyjából fele-fele arányban jelölték meg, hogy munkahelyük szerintük családbarátnak tekinthető-e, vagy sem.

Mitől tekintik családbarátnak a munkahelyüket a megkérdezettek?

• Legfontosabb, hogy ha megbetegszik a gyermek, akkor haza lehessen menni ápolni • Vissza lehessen menni szülés után, támogassák a fokozatos munkába állást • Biztosítsa a munka/magánélet egyensúlyát, ne kötelezze akarata ellenére túlórára az alalmazottakat • Rugalmas legyen a munkaidő, hogy el lehessen szaladni a gyerekért az oviba, még ha utána vissza is kell menni dolgozni. • Továbbképzéshez, tanuláshoz is megfelelően alkalmazkodjon a munkaidő. • Információkkal, tanácsadással segítse a gyermek és idősápolást

Ha felmerül, hogy mitől családbarát egy munkahely, akkor a nők számára a legfontosabb szempont, hogy a beteg gyerek ápolásához sikerül-e szabadságot kivenni. Másodikként azt említették, hogy szülés után visszaveszik-e az embert. Ha ez a két faktor teljesül, akkor a magyar nők szerint egy munkahely már családbarát. Pedig a családbarát munkahely a szakértő szerint azt jelenti, hogy a tulajdonos vagy a vezető tudomásul veszi: aki nála munkaerő, az természetes szerepében létező motivációit akkor sem szünetelteti, amikor dolgozik a cégnek. Cserébe nagyobb lojalitást és erősebb munkahatékonyságot várhat el a dolgozótól, amely felbecsülhetetlen üzleti érték. Ha a munkahely ezeknek az igényeknek elébe megy, és legitimizálja azokat, akkor a munkaerő is kész “teljes mellszélességgel” megfelelni a napi kihívásoknak. A dolog érdekessége az, hogy ez olyanokra is vonatkozik, akiknek még nincs családjuk.

Akik szívesen dolgoz(ná)nak részmunkaidőben:

• A 25-55 év közöttiek • A házasok (bár ez összefügg a következővel) • Akik gyermekeket nevelnek (minél többet, annál nagyobb arányban szeretnének részmunkaidőben dolgozni)

Ha azt vizsgáljuk, hogy vajon a magyar vállalatok mennyire törekednek arra, hogy “családbarát” munkahelyek legyenek, akkor nem túl bíztató a kép: bár a rugalmas munkaidő a kitöltők felének elérhető, de az egyéb rugalmas munkavégzési rendszerek (pl. távmunka, “otthoni iroda”) jóval kevésbé elterjedtek. A rugalmas munkaidő a leggyakoribb (45%), amely segíthet az időbeosztás javításában, azonban a felsorolt 7 lehetséges megoldás gyakran csoportosul együtt, vagyis többnyire ott vannak egyéb lehetőségek, ahol a rugalmas munkaidő is biztosított.

A válaszadók 30%-ánál nincs sem távmunka, sem részmunkaidő, kizárólag a kötött munkaidő!  
Cikksorozatunk jövő pénteken megjelenő következő részében a nők az önmegvalósítás útján témakört járjuk körül.

A család barátja – nem a munkahely – II. rész »